Uj Idők Lexikona 19-20. Nád - Pozdor (Budapest, 1941)
P - Petráss Sári - Petre (Vladimirovac) - Petrefaktum - Petrelény (Petrileni) - Petrény (Petreni) - Petres - Petresfalva (Petroşniţa) - Petreşti, l. Péterfalva és Petresd - Petrezselyem, Petroselinum - Petri Elek (Marosszeredai) - Petri Mór - Petri Pál - Petrichevich Horváth Lázár - Petrie William Matthew Flinders - Petrik Albert - Petrik Géza - Petrik (Petrikovce) - Petrikeresztúr
Percross adta (ISSZ). P. a legtöbb nemzet költészetére hatással vett. Dalunk bűnbánó zsoltárai már a kódexirodalomban lefordításra kerülnek (1. Festetics-kódex), majd a Canzoniere hatása főleg Balassa Bálintnál és Kisfaludy Sándor: Himfy szerelmeiben érezhető erősen. Életrajzát magyarul Katona Lajos írta meg. Petráss Sári, színésznő, *1888. Pályáját a Népszínházban kezdte 1905-ben. A fővárosi operettszínpadokon nagy sikereket aratott, mint énekesprimadonna. Néhány évig Bécsben is játszott. Petre (Vladimirovac) torontálmegyei község. Tróta Jugoszláviához tartozik. (1931) 5713 lak. Petrefaktum, a. m. kerület (1. o.). Petrelény (Petrileni) biharmegyei község. Tr. óta Romániához tartozik. (1930) 513 lak. PetrényiPetreni, hunyadmegyei község, Tr. óta Romániához tartozik. (1930) 542 lak. Petres, község Beszterce Naszód vm. besztercei felső j.-ában. (1930) 1161 lak. Tr. tól 1940 ig Petris néven Romániához tartozott. Petresd (Petresti), hunyadmegyei község, Tr. óta Romániához tartozik. (1930) 206 lak. Petresfalva (Petrovnia), krassószörénymegyei község, Tr. óta Romániához tartozik. (1930) 1227 lak. Petresti, 1. Péterfalva és Petresd; P.-de- Jos, 1. Magyarpeterd; P.-de-Mijloc, 1. Középpéterd; P.-de-Sus, 1. Felsőpeterd (valamennyi: Románia). Petrezselyem, Petroselinum, az ernyősök családjába tartozó növénynemzetség. Kb. 5 faja közül a Földközi tenger mellékéről származó kerti P., Petroselinum hortense nálunk is fontos zöldség. GyökereiPetroselini radix) a gyógyászatban is szerepelt. Minden középkötött, tápdús, jól megmunkált talajban kielégítő termést hoz. Magját az előző év őszén felszántott, felásott, tavasszal elporhanyított földbe vetik, február végén, március elején, de vethető őszszel, novemberben is. A jól előkészített talajon 120 cm széles ágyasokat készítenek s az ezekben egymástól 30 cm távolságban húzott sorokba vetik a magot, ritkásan. Vetés után az árkocskákat gereblyével húzzák be, lenyomkodják. Kikelés után először, májusban másodszor kapálják, amikor szükség szerint egyelnek is. Az ilyenkor kiszedésre kerülő növényeket már értékesíteni lehet. Október végén, november elején szedik fel, de állandó helyén is hagyják télen át szalmás trágyával takarva. Felszedés után a gyökereket homokba rétegezik el. A P. zöldje és gyökere egyaránt ételek ízesítésére szolgál. Gyökeréért termesztett fajták: Kései hosszú, korai cukor, Berlini félhosszú. Leveléért termesztik a Metélő v. fodros levelű P.-t. Ez utóbbiak utak mellé szegélynövényként használatosak. A P. vetőmagszükséglete 1 hát, holdon 3 kg. Terméseredménye 50—60 a. Petri Elek (Marosszeredai), ref. püspök, *1852, fl921. 1876-tól a budapesti ref. teológián a bibliai tudományok tanára, 1904-től budapesti lelkész lett, 1915-ben dunamelléki püspök. Egyházi értekezéseket írt s résztvett az Ószövetség-fordítás revíziójában. Petri Mór, költő, *1863. 1886-ban a zilahi gimnázium tanára (itt Ady Endre tartozott a tanítványai közé), 1906-ban Pest vm. tanfelügyelője lett. A szonett-forma művésze. Verskötetei (Költemények, 1892; Magyar szonettek, 1933; A megifjodás varázsigéje, 1935; Vándor a keltajtónál, 1936; Naplemente fáklyalángja, 1937) mellett jelentős műve: Szilágy vm. monographiája (6 köt., 1901—1904). Petri Pál, politikus, *1881. 1904-ben tisztviselő lett a miniszterelnökségen, 1922-ben államtitkár a vallás- és közokt. minisztériumban; itt hathatósan közreműködött Klebelsberg Kuno gr. közművelődési terveinek végrehajtásában. 1935-ben nyugalomba vonult és az Orsz. Gyermekvédő Liga ügyvezető alelnöke lett. Több ízben országgyűlési képviselő volt; ref. egyházi főgondnok. Petrichevich Horváth Lázár, író és szerkesztő, *1807, +1851. Cikkei, műfordításai 9 kötetbe összegyűjtve jelentek meg. Egyetlen nagyobb terjedelmű munkája Az elbujdosott vagy egy tél a fővárosban c. regénye. 1843-ban megalapította a Honderű c. szépirodalmi lapot, melynek méltatlan hangú bírálataival Petőfi haragját vonta magára. Petrie William Matthew Flinders, angol archeológus, *1853. 1880-tól ásatásokat vezetett Egyiptomban; az egyiptomi őstörténet első jelentős kutatója. P. alapította az ásatásai és kiadványai által jelentős British School of Archaeology-t. Előadásai, Palesztinai kutatásai is jelentősek. Petrik Albert, építész és művészeti író, *1877, +1916. Több, mint 3000 fényképet készített műemlékeinkről (a Műemlékek Orsz. Bizottsága gyűjteményében); többkötetes munkát adott ki a főváros építőművészetéről. Petrik Géza, bibliográfus, *1845, +1925. Sopronban, később Budapesten könyvkereskedő volt, majd mint a Pallas, aztán a Könyves Kálmán írod. Rt. tisztviselője könyvészettel foglalkozott. Munkái a magyar könyvészet nélkülözhetetlen forrásai: Magyarország bibliográfiája 1712—1860 (4 köt.), Magyar Könyvészet 1800—1875, 1811— 1900, 1901—1910 (5 köt.), Magyarországi német könyvészet 1801—1800 (2 köt. Kertbeny Károllyal együtt). Szerkesztette a Corvinát. Petrik (Petrikovce), zemplén megyei község, Tr. után Csehszlovákiához került, 1939 óta az önálló Szlovákiához tartozik. (1930) 354 lak. Petrikeresztúr, kir. Zala vm. novai j.-ában, (1930) 491 lak u. p. Nova, u. t. Nagylengyel.