Uj Idők Lexikona 23-24. Szikesfalu - Zygota (Budapest, 1942)

T - Törek - Törékeny gyík (Anguis fragilis) - Töreky Géza - Törés (Lomnica) - Törések - Törésvonal (vetődés) - Tőrfű, Pholiurus - Tőrincs - Törköly - Törlesztés - Töremlékkúp - Töröcske - Török Árpád - Török Aurél - Török Bálint (Enyingi) - Török Ferenc (Murai és Kőröstarcsai) - Török Gyula

Török Török, a csépléskor összetöredezett szalma apróbb darabjai. T.-rázó v. T.-rosta a cséplő­gépben levő, lemezből v. léceikből készített gyorsan lengő rosta, melyen a T. lecsúszik és távozik ,a gépből, a közte levő magok pedig áthullanak és a gépbe visszajutnak. Törékeny gyík (Anguis fragilis), a kígyó­alakú gyíkok (Anguidae) családjába tar­tozó, öí­m hosszúságot elérő lábatlan, azért első pillanatra kígyónak látszó, ártalmat­lan, majdnem kizárólag meztelen csigák­kal és földigilisztákkal táplálkozó állat. Nevét könnyen letörő farkáról kapta. Csak­nem egész Európában előfordul, nálunk gyakori. Töreky Géza, bíró, *1873. A büntetőbíró­ságnál kezdte pályáját, majd az igazság­­ügyminiisztériumban eltöltött szolgálat után 1922-ben a budapesti büntetőtörvényszék másodelnöke, később elnöke lett, 1934-ben a Kúria másodelnökévé, 1937-ben elnökévé ne­vezték ki. Mint a büntetőtörvényszék el­nöke, az utolsó évtized több nagy érdeklő­dést keltő politikai perét tárgyalta, így az Eskütt-ügyet, Hatvany Lajos, Hock János, Dréhl Imre stb. pereit. Számos büntetőjogi tanulmánya jelent meg szaklapokban és folyóiratokban. Törés (Lomnica), nyitramegyei k., Tr.— 1939 Gs Szl., azóta Szlovákiához tart. (1930) 280 lak. Törések. 1. L. Csonttörés. 2. A geológiá­ban a földkéreg rétegeinek egymástól való szétszakadásai sík v. görbe felületek men­tén. Törésvonal (vetődés), sík, amelynek men­tén­­a szilárd földkéreg elmozdulása alkal­mával az azelőtt egységes kőzettöm­egek részei elmozdulnak A T.-ak a kőzetrétege­­ket egyenesen metszik, v. a T. mentén a kőzetrét­­gek végei meghajlítva me­gvéko­­nyodnak („flexura"). A T.-ak mentén gyakran forró­ melegvizes oldatok törnek fel a mélyből (1. Termalis vonal) és a tö­rés létrehozta hasadékot ásványi-, esetleg érces anyaggal töltik ki Tőrfű, Pholiurus, a pázsitfűfélék család­jába tartozó növénynemzetség. A Magyar Alföld jellemző sziki növénye a Pholiurus V. Lepturus pannonicus. Tőrincs, kk. Nógrád vm. losonci j., a vác —losonci autóbuszvonalon. (1941) 641 lak., u. p. és u. t. Vilke. Tr.—1938: Trenc (CsSzl.). Törköly, a szőlő kisajtolása után vissza­maradó héjak, magvak és­­kocsányok tö­mege, melyben must is van még. 100 kg szőlőből átlag kb. 25 kg T. l­esz. Rendszerint pálinkafőzésre (T.-pálinka), ritkábban Ti­bor (1. Csiger) készítésére,, továbbá takar­mányozásra, ipari feldolgozásra használják. Törlesztés (amortizáció), az adósságnak részletekben való visszafizetése. Közületi (állami, községi) adósságokat, járadékköl­­csönöket, jelzálogkölcsönöket stb. előre meg­állapított T.-­ terv szerint fizetnek vissza. Törmelékkúp, szárazföldi folyami lerako­dás. Ott keletkezik, ahol a folyóvíz mun­kaképessége hirtelen megcsökken, pl. he­gyem köztl síkságra lép, es ese­ten át hirte­len kicsivé lesz­ a folyó ilyen helyen, le­rakja törmelékét s rajta gyakran szétága­zik, „fattyúágakat" fejleszt. Ilyen pl. a Duna T.-ja Pozsony és Győr között, a Ma­rosé Lippa és Arad között. Töröcske, ikk., Somogy vm. kaposvári j. (194xi á.3 lak., u p. Simonfa, u. t. Kapos­vár. Török Árpád, publicista, *1892. Számos ta­nulmányában különösen kisebbségi kérdé­sekkel foglalkozik; a Pester Lloyd munka­társa, emellett gyógyszerészeti szakíró. Török Aurél, antropológus, *1842, 1­912. A Ponori Thewrewk család sarja. Pesti és bécsi egyetemi tanulmányai után 27 éves korában a­­kolozsvári orvos-sebész akadé­mia, majd a Ferenc József egyetem anató­mia-tanára lett. Az 1878. évi párizsi világ­kiállítás antropológiai anyagának tanulmá­nyozása arra ösztönözte, hogy életét a ha­zai embertan művelésének szentelje. 1881- ben a budapesti egyetemen felállított em­bertani tanszék tanára lett s világhírre tett szert. 1882-ben saját költségén megindította az Anthropológiai Füzetek-e­t, ezeknek első és egyben egyetlen száma T. 16 értekezését tartalmazza. Hatalmas tudományos munka­tervéből csak a módszertani részt fejezte be; legrészletesebben a koponyaiméréstant (kra­­niometria) írta meg: Grundzüge einer sys­­tematischen Kraniometrie (1890). Über den Vezper Annoschadel c. értekezéssorozatában (1888—1900) koponyamérési módszereit gya­korlati példákon világította meg. Az egye­tem embertani múzeumát Európa legelső embertani múzeumai közé emelte; elmés mérőeszközeit ma is használják. Török Bálint (Enyingi), a Mohács körüli idők egyik főembere, +1550. Szapolyai Já­nos, majd Izabella egyik vezére volt, Hu­­nyad várát és Debrecent kapta 1536-ban. 1541-ben, Buda csellel való elfoglalásakor, a szultán őt táborába csalta és magával vitte Konstantinápolyba; itt halt meg a hét­toronyban. Neje, Pemflinger Katalin, a re­formáció pártfogója volt. Tinódi históriás éneket, Arany balladát szentelt T.-nak. Török Ferenc (Murai és Kőröstarcsai), tá­borszernagy, *1832, f­900. Cs. kir. csendőr­tiszt, majd a m. kir. honvédség felállítása után a 32. honvéd zászlóalj parancsnoka. Az erdélyi m. kir. csendőrség felállítása alkalmával (1876) mint őrnagy annak első parancsnoka, 1891-ben a honvédelmi mi­nisztérium csendőrségi osztályának első vezetője, 1896-tól 1897-ig ia m­ kir. c­sendőr­­ség első felügyelője. Török Gyula, író, *1888, +1918. A fiatalon elhunyt író a modern magyar széppróza egyik nagy ígérete volt, Porban c. nagy regénye az újabb magyar irodalom egyik jelentős állomása. Egyéb könyvei: Szerel­mes szívünk (elbeszélések), A zöldköves 5893 .

Next