Uj Idők Lexikona 23-24. Szikesfalu - Zygota (Budapest, 1942)

Sz - Szombatság (Sâmbăta) - Szomjas Györgyné Maya Astuto - Szomnambulizmus - Somód - Szomoff Konstantin - Szomolánka (Smolinské) - Szomolány (Smolenice) - Szomolnok (Smolník v. Schmöllnitz) - Szomolnokhuta (Smolnicka Huta v. Schmöllnitzer Hütte) - Szomolya - Szomor - Szomordok - Szomorlovászi (Lovasovce) - Szomoróc - Szomorúfa - Szomory Dezső - Szomory Emil - Szomotor - Szonáta (sonata) - Szonatina - Szond - Szonda, l. Kutasz - Szondi Lipót

Szombatság — Sz alatt fel nem vett címszók S alatt találhatók! — Szombatság (Sámbáta), biliarmegyei k„ Tr. óta Romániához tart. (1930) 907 lak. Szomjas Györgyné, Maya Astuto, szob­rász, *1911. Budapesten és Kómában végezte tanulmányait; főleg éremművészettel és kis­plasztikával foglalkozik. Szomnambnlizmus, a. m. alvajárás (1. o.). Szomód, kk., Komárom vm. tatai j. (1941) 1554 lak.; u. t. Tata. Szoinoff Konstantin, orosz festő, *1869. A szentpétervári rokokó- s a biedermeier-élet­ből vett képeket festett (A szerelem szi­gete); az orosz szecesszió egyik, külföldön is jól ismert vezető mestere volt. Szomolánka (Smolinské), nyitramegyei k., Tr.—1939 CsSzl., azóta Szlovákiához tart, (1930) 1172 lak. Szomolány (Smolenice), pozsonymegyei k., Tr—19 9 CsSzl., azóta Szlovákiához tart. (1930) 1660 lak. Szomolnok (Smolník v. Schmöllnitz), sze­­pesmegyei városka, Tr.—1939 CsSzl., azóta Szlovákiához tart. (1930) 2421 lak. Kógi réz­bányái kimerültek, most vaskovandot, anti­­mont, mangánt, kevés vas- és rézércet bá­nyásznak S. környékén. Szomolnokhuta (Smolnicka Huta v. SchmöHnitzer Hütte), szepesmegyei k-, Tr.— 1939 CsSzl., azóta Szlovákiához tart. (1930) 1069 lak. Szomolya, 1937 óta Gömbösfalva, nk. Bor­sod vm. mezőkövesdi j- (1941) 2352 lak.; u. t. Bogács. Szomor, kk., Komárom vm. tatai j., a bu­­dapesit—bajnai és budapest—héregi autó­buszvonalon. (1941) 890 lak. Ttt győzték le és fogták el három napos csata után 1046- ban T. Endre hívei Péter királyt. Szomordok, kk., Kolozs vm. egeresi j. (1941) 360 lak U. p. és u. t. Magyarnádas. Tr.—1940: Sumurducu (Románia). Szomorlovászi (Lovasovce), nyitramegyei k. Tr.—1939 CsSzl., azóta Szlovákiához tart. (19°0) 589 lak. Szomoróc, kk., Vas vm. szentgotthárd— muraszombati j. (1941) 184 lak.; u. p. és u. t. Keren-Szomorúfa, azoknak a rendszerint dísz­fáknak összefoglaló neve, amelyek vesszői­ket. ágaikat csak egy bizonyos hosszúságig nevelik felfelé növő irányban, később meg­hajolnak s lefelé csüngő alakot vesznek fel. Vannak természetes S.-k, ilyenek a szomorú­­fűz (í. Fűzfa), néhány sziilféle stb. Nevelnek mesterségesen is lefelé növő alakúra fákat. A S.-k elsősorban temetőkben, továbbá dísz­kertekben, parkokban nyernek alkalmazást. Szomory Dezső, író, *1869. Hosszabb ideig Párizsban ólt. Egyéni, impresszionista stílu­sa sajátságos, sokszor idegenszerű zenei ha­tásba oldja fel az elbeszélő és drámai pró­zát. Novelláskötetei: Elbukottak, Az isteni kert, Les grands et les petits moineaux (Pá­rizs), Mesekönyv, A pékné, Ünnep a Dühön­­gőn, A selyemzsinór. Történelmi drámái: A Nagyasszony, Mária Antónia, II. József, II. Lajos. Társadalmi színművei: Bella, A ra. jongó Bolzay-leány, Györgyike drága gyer­mek, Glória, Szabóky Zsigmond Rafael etb. Szomory Emil, újságíró, *1874. Több fővá­rosi napilapnál dolgozott, az Ujsag-nak 20 éve színházi krónikása (,,Sorry“). Színházi vonatkozású és szépirodalmi jellegű mun­kákat is írt. Szomotor, kk., Zemplén vm. bodrogközi j„ a csap-sátoraljaújhelyi vasútvonalon. (1941) 826 lak. Tr.—1938: Somotor v. S. (CsSzl.). Szonáta (sonata), olasz zenei műszó, a suonare, a. m. hangszeren játszani igéből* hangszerre írt zenedarabok bizonyos szabá­lyos formája. A XVI. sz. végén, az önálló hangszeres zene kialakulásának korában S.-nak neveztek minden hangszeres dara­bot, szemben az énekkel: cantatavaA. A név rövidebb formája a Canzone da sonar-nak. Ilyen értelemben szerepe] a szó a XVII. sz.-ban, sőt a XVIII. sz. első felében is. A mai értelemben vett S. a hangszeres zenén belül bizonyos formai meghatároltságot is jelent. Ez az új műfaj a XVIII. sz. köze­pén alakult ki Németországban, a kétszaka­szos dalforma kiszélesedéséből. Már az ola­szoknál (Legrenz, Vitali) kezd átmenni a régi szabású, merev-ünnepélyes Sonata da chiesa (templomi S.) a táne-szvitből ki­alakult, könnyedebb formálású Sonata da camera (kamara S.) műfajába, s ezzel a S. a házi-zenélés műfajává lett. A modern S. a mannheimi és korai bécsi mesterek gya­korlatában alakult ki (Stamitz, Monn, Wa­­genseil) és a bécsi nagy klasszikusok (Haydn, Mozart. Beethoven) tették a szub­jektív zenélésmód legjellegzetesebb mű­­formájává. Haydnnál teljesedik ki a klasz­­szikus S. kerek négy-tételessége: 1. a tu­­lajdonképeni S.-tétel, melynek lényege két ellentétes jellegű téma (fő- és melléktéma) felsorakoztatása (expositio), majd ezek meg­ütközése a feldolgozási részben, végül az expositio visszatérése (repriz), e tétel rend­szerint gyors; 2. lassú tétel, rendszerint dalformában; 3. s/4-es ütemű gyorsabb (scherzo) v. lassúbb (menuette) tétel, össze­tett dalformában; 4. gyors finale-tétel. S. v. rondo-formában (1. o.). A klasszikus for­mavázon alapul az új-klasszákuss S. is (Bar­tók, Kodály, Honegger stb.). Szonatina, olasz zenei műszó, a. m. kis szonáta. A XVIII. sz. vége felé kialakult, inkább didaktikus jelentőségű egyszerűbb műfaj. Elsősorban a zongora-irodalomban gyakori. Kiválóbb művelői Beethoven, Kuh­­lau, Schubert, s főleg Clementi. Az újabb mesterek közül Bartók írt S.-t. Szond, nk. Báes-Bodrog vm. apatini j. (1931) 6872 lak. Állat-, gabona- és kender kivitel. Tr.—1941: Sonta (Jugoszl). Szonda, I. Kutasz. Szondi Lipót, pszichológus és gyógypeda­gógus, *1893. A Gyógypedagógiai Tanár­képző Főiskola előadó tanára volt; meg­alapította az Áll. Kórtani és Gyógytani Laboratóriumot. Kutatta a belső szekréció ideg- és elmegyógyászati vonatkozásait 5706

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék