Uj Idők Lexikona 23-24. Szikesfalu - Zygota (Budapest, 1942)

Z - Zetalaka - Zétény - Zeus - Zeuxis - Zevio Stefano da - Zgribeşti, l. Krassógombás - Žiar, l. Zsár - Žibritov, l. Zsibritó - Zichy Aladár gr. - Zichy Antal - Zichy Domonkos gr. - Zichy Géza gr. - Zichy Gyula gr.

tűnik és 5 km után bukkan fel ismét. Pod goricától É.-ra ömlik a Moracsába. 2. A Moraesa folyó jobboldalán elterülő vidék, nagyjában a mai Crna Gora területét fog­lalja magában. Régebben Dukljánatk ne­vezték, a XV. sz.-tól kezdve mindinkább Crna Gora (Montenegro) a neve; a közép­korban a régi szerb Z.-i állam. A közeli Dalmácia batása alatt Szt. Száva idejéig a Ny.-i vallás és latin elemek voltak túl­súlyban. A lelki élet középpontja Bar volt, r. kát. érsekséggel, melyet 1089 körül ala­pítottak. A XI. sz.-ban nagy jelentősége volt a szerb történelemben, az első időben hatalma alatt voltak csaknem az összes szerblakta vidékek A XII. szóban hanyat­lásnak indult s helyette liaska emelkedett fel, Nemamja Z.-t is Raskához csatolta. Az ország fővárosa a XIV. sz. végéig Szkadar (Szkutari) volt. 1449-től több évszázadra török uralom alá került s ezután már csak neve őrizte hajdani nagyságát A terület további történetét 1. Montenegro alatt. 3. Z.-bánság, bánság az egykori Jugoszláviá­ban, a Horvát, Drimai, Vardári, Moravtai bánságok és Albánia, valamint az Adriai tenger között; székhelye Cetinje volt. Zetelaka, nk., Udvarhely vm. székely­­udvarhelyi j„ a Z.—székelyudvarhelyi autó­buszvonalon. (1941) 5309 lak. Várcnuladék. Tr.—1940: Zetea (Románia). Zétény, kk., Zemplén vm. bodrogközi j. (1941) 855 lak. U. p. Boly, u. t. Királyhel­­mec. Tr.—1938: Z. (CsSzl.). Zeus, a görög vallásban a legfőbb isten, az „emberek és istenek atyja*1, Kronos és Rhea fia (Kronion v. Kronides). A titánok legyőzése után testvéreivel, Poseidonnal, a tenger, és Hadásszal, az alvilág urával, megosztozott a világ uralmán, de úgy, hogy mint az ég ura, kezében tartotta a főhatal­mat. Az éghez való vonatkozása mutatko­zik meg elképzelésének legősibb, természeti oldalában: ő irányítja az időjárást, őokozza a mennydörgést és villámlást s mint a Hó­rák atyja, ő intézi az évszakok váltakozá­sát is. De evvel függ össze a Z.-vallás leg­fontosabb erkölcsi vonatkozása is: mint ahogyan az ég egyformán borul mindenre é6 mindenkire, Z. a világ pártatlan bírája, az igazság érvényesülése és a végzet be­teljesedése felett őrködik. Ez utóbb, kivált a stoikns filozófusoknál, a görögségem be­lül is monotbeisztikus jellegű, elsősorban erkölcsi követelményt jelentő vallásosság kialakulására vezetett; akkor már háttérbe szorultak a mítosz anthropomorph vonat­kozásai is, mint pl. szeretkezései, melyek­ből a hősök és dinasztia-alapítók egész som született (Herakles, Perseus stb.) 6 civako­­dása féltékeny feleségével, Hérával, vala­mint a helyi kultusz olyan különös vo­násai, mint pl. az, hogy Krétában, gyer­meksége színhelyén, sírját is mutogatták. Ábrázolásai közül leghíresebbek az Otri­­coliban talált márványfej a Vatikánban és Phedias elpusztult szobra, mely Z. pán­hellén kultuszának főhelyén, Olympiában állt s melynek képét több elisi pénz meg­őrizte. L. még Görög vallás és Juppiter. Zeuxis, görög festő, Kr. e. 425 körül. Az alsó-itáliai Herakleiából származott, az ion képzőművészet főképviselője. Zevio Stefano da (S. da Verona), veronai festő, *1375, +1438 után. Pisanello s az É.-i mesterek hatása alatt festette műveit, a korai quattrocento stílusában. Főművei Veronában: Madonna a rózsaligetben (mú­zeum), Madonna a gyermekkel (S. Forma), freskók a S. Giovanni in Valle- és a S. Maria della Scala-templomban. Zgribe$ti, 1. Krassógombás (Románia). Ziar, 1. Zsár (Szlovákia). Zibritov, 1. Zsibritó (Szlovákia). Zichy Aladár gr., politikus, *1864, +1937. A néppárt elnöke, 1906-tól 1910-ig a koalí­ciós kormányban a kin. személye körüli miniszter volt. 1925-ben a Szt. István Tár­sulat elnökévé választották. Zichy Antal, író és politikus, *1823, +1898. Tagja volt az 1847. és 1848. országgyűlés­nek s 1861 óta is többször volt képviselő. Mint a Pesti Napló vezércikkírója sokat tett a közjogi kérdések tisztázása körül. Kiadta Széchenyi István naplóját, leveleit, beszédeit, cikkeit s megírta két nagy kö­tetben gr. Széchenyi István életrajzát (1896—97). Zichy Domonkos gr., veszprémi püspök 1842-től 1849-ig. Egyházlátogatásainak jegy­zőkönyve fontos művelődéstörténeti anya­got tartalmaz püspöksége idejéről. Az 1849-i kormány megfosztotta méltóságától; a Jel­­lasich-csapatok birtokát, kastélyát kifosz­tották, Püspökségéről önként lemondott. . Zichy Géza gr., zeneszerző és zongoramű­vész, *1849, +1924. 14 éves korában elvesz­tette félkarját, de balkezével rendkívüli zongora-technikára tett szert. Zenei tanul­mányait Volkmanmál és Lisztnél végezte, 1875-től 1918-ig a Nemzeti Zenede elnöke, 1892-től 1894-ig az Operaház intendánsa volt. Főbb művei: Alár (1896); Rákóczi-trilógia: 1. II. Rákóczi Ferenc (1909), 2. Nemo (1905), 3. Rodostó (1912), operák. Egyéb művei: balkezes etűdök zongorára, balkezes zon­goraverseny, Dolores (karmű), Gemma, táncköltemény, dalok, kórusok stb. Mint író is tevékenykedett. Verseket, novellákat írt; önéletrajza előbb németül, majd 1912— 13-ban magyarul is megjelent. Zichy Gyula gr., kalocsai érsek, *1871, +1942. Innsbrucki és római tanulmányai után 1901-ben XIII. Leónak, majd X. Piusnak szolgálattevő kamarása lett; 1905-től 1926-ig pécsi püspök, 1923 éta egyúttal a kalocsai érsekség adminisztrátora is; 1925-ben kalo­csai érsekké nevezték ki. Pécsett a Pins­­gimnázium és internátus (mindkettő a je­zsuiták kezén), az Emericanum, a közép­iskolai internátus, a „Dunántúl** nyomda és napilap, több iskola és zárda a bizonyítéka kulturális működésének. Zichy Uj Idők Lexikona. XXIV. 6225 390

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék