Uj Lexikon 3. FER-IRA (Budapest, 1936)
H - Herény - Herero - Heresznye - Herézis - Hergesell, Hugo - Hergesheimer, Joseph - Hérics - Hérics-Tóth Jenő, Jaáki - Hering - Heringsdorf - Herkomer, Hubert von - Herkulesfürdő (Băile Herculane)
1715 csoportra oszlik. Egyik a különböző régi készletek kiegészítése, mely bár csak másoló munka, mégis fontos volt a régi hiányos készletek kiegészítése szempontjából. A másik csoport már művészi jelentőségű, felhasználja ugyan a régi porcellánok formanyelvét, de ezen kereteken belül sajátos ízlést és egyéni jelleget mutat. Mindaz, amit Herendnek művészi téren elérnie sikerült, szorosan összefügg Fischer Móric nevével. Vérbeli keramikus volt, aki semmilyen nehézségtől nem riadt vissza. Az 1873-i bécsi világkiállítás után a gyár anyagi helyzete megrendül és arra kényszeríti Fischert, hogy a gyártást adja át fiainak, akik alatt a gyár művészi színvonala hanyatlásnak indul. 1885. a gyár részvénytársasággá alakul és ismét olcsó használati áru gyártásával próbálkozik.1897. az alapító unokája, Farkasházi Jenő, visszavásárolja a gyárat és megint a régi kínai, japáni, meisseni és bécsi mintákra támaszkodó herendi irányt műveli. 1923 óta a gyár ismét r. t. Payrné Herény kir., Vas vm., szombathelyi j. (1930) 1086 lak. Vasúti állomás Szombathely. Csillagászati és természettani obszervatórium. Herero, a Bantu négerekhez tartozó néptörzs, amely sok tekintetben hamita jellegeket árul el. Keskeny fejük hosszúkás, álluk kiszökellő, gyapjas hajuk koromfekete, erősen kiszökellő orruk görbe. Szálas, izmos, csontos emberek. Bőrük csokoládébarna. Érzékies, hódító népek. Körben építik méhkasszerű kunyhóikat. Főleg állattenyésztők. Iparuk kezdetleges. Fegyverük hajító dárda. Az ősök tiszteletét ismerik. Számuk 60— 80.000-re tehető. Felkelésüket 1904. a németek csak nagy áldozatok árán tudták leverni. Heresznye, kir., Somogy vm., nagyatádi j. (1930) 763 lak. Vasúti állomás Vízvár, Herézis, 1. Eretnekség. Hergesell, Hugo, német meteorológus, szül. 1859., a strassburgi meteor, intézet 1898—1913, azután 1932-ig a lindenbergi légkörkutató intézet igazgatója. H. szervezte meg 1896. a nemzetközi légkörkutató bizottságot, amelynek a vil. háb.-ig s 1927 óta ismét elnöke. Ugyancsak ő volt a német légiforgalmi meteor, szolgálat megszervezője. Hergesheimer, Joseph, amer. iró, szül. 1880. Szórakoztató, erősen romantikus hajlamú. A legnépszerűbb amer. írók sorába tartozik. Főbb regényei: Tampico, Linda Condon, Swords and Hoses, Cytherea, The Party dress stb. Utóbbi kettő magy. is. Hérics (növ.), 1. Boglárka-félék. Hérics-Tóth Jenő, Jaáki, kémikus, szül. 1872. Nyugalmazott kísérletügyi főigazgató, a M. kir. Erjedéstani Állomás volt igazgatója, egyet, magántan. Hering (Clupea harengus L.), gazdasági nézőpontból nagy jelentőségű csontos hal. Hossza legfeljebb 30 cm. Hátúszója messze hátul van, többi úszója kicsi és keskeny. Háta kékes- v. tengerzöld, hasoldala ezüstös. Hazája az Atlantióceán, az É.-i és a Balti-tenger, továbbá É.-Ázsia partjai. A H.-nek számos fajtája van. Heincke megkülönböztet nyílttengeri és parti H.-féléket. Előbbiek az őszi, utóbbiak, amelyek félig sós vízben ívnak, a tavaszi H.-ek. Az ősziek közül a skót, a tavasziak közül a svéd vaarsild a legfontosabb. A H. rajokban jár, amelyet csaknem egyforma nagyságú halak alkotnak. A fenék közelében ívik és ikráit homokra, kövekre stb. ragasztja. Az ikrásnak kb. 30 ezer petéje van. A H. életkora pikkelyeinek évgyűrűiről megállapítható. A H.-halászat múltja évszázadokra nyúlik vissza. Nagyobb arányokat a XIII. sz.-tól kezdve öltött. A H.-halászatban valamennyi É.-i atlantióceáni állam osztozik. A skóciai lakosság nagy részének életsorsa szorosan összefügg a H.-halászattal. 1927. 1,176.875 tonna H.-et fogtak. (L. még : Halak.) Leidentrost Bg. Heringsdorf, németországi, keletitengeri fürdőhely (12.000 vendég) Usedom szigetén, (1925) 2020 lak. Sós források, hajóösszeköttetés Swinemünde, Stettin, Kopenhága stb. felé. Herkomer, Hubert von, német-angol festő, szül. 1849., megh. 1914. Sokoldalú festő (rézkarcoló, zománcmíves, zeneszerző), akit leginkább előkelő ízlésű képmásai (Miss Grant, Rich, Wagner stb.) tettek híressé. Herkulesfürdő (Baile Herculane), romániai fürdőhely és kir., (1925) 450 lak., a Cserna-völgyében, 168 m magasságban, díszes fürdőtelep, nyaralók. Konyhasós és kénes hőforrásait (50—56' C) csúz, köszvény, aranyér, higany-, ólommérgezés, 108* 1/vm Hering (Clapea harengus) Herkulesfürdő