Uj Lexikon 4. IRE-MAGY (Budapest, 1936)
K - Kósd - Kóser - Kosiče - Kóspallag - Kossalka János - Kossel, Albrecht - Kossuth Ferenc - Kossuth Lajos
Kosciusko, Tadeusz, lengyel szabadsághős, szül. 1746., megh. 1817. Washington oldalán 1778—83. részt vett az amer. szabadságharcban. 1789. lengyel tábornok, Poniatowski alatt az oroszok elleni harcokban küzdött. Lengyelország második felosztása után Lipcsébe ment, de 1794. az utolsó lengyel szabadságharc kitörésekor visszatért. Mint diktátor ápr. 4-én Radawice mellett megverte az oroszokat, a németektől visszahódította Varsót, de okt. 10. Maciejovicénél csatát vesztett és orosz fogságba került. 1796. visszanyerte szabadságát, Amerikában, Franciaországban és Svájcban élt. Kösd, nk., Nógrád és Hont e. vm., nógrádi j. (1930) 2209 lak. Vasúti állomás Vác, Barnaszénbánya. Kóser, héber szó : helyes, alkalmas. A rituális előírásnak megfelelőt jelöli, aminek élvezete megengedett ; általában az étkezési törvények megjelölésére használják. Kosice, 1. Kassa, Kasparlag, kir., Nógrád és Hont e. vm., szobi. (1930) 886 lak. Vasúti állomás Kismaros. Régebben nagy dohánytermelés. Kossalka János, mérnök, szül. 1872. Magántanár, majd 1916. a bpesti műegyetemen a hídépítéstan tanára. A dunaföldvári Duna-híd építője. Szakmunkái: Tartók statikája (1. köt.), A síkbeli tartók legáltalánosabb munkaegyenlete. Kessel, Albrecht, német fiziológus, szül. 1853., megh. 1927. A berlini, marburgi és heidelbergi egyetemen tanított. Különösen az állati és növényi fehérjevegyületekkel foglalkozott és idevágó kutatásaival 1910. Nobel-dijat nyert. Kossuth Ferenc, politikus, szül. 1841., megh. 1914. K. Lajos fia. A szabadságharc leverése után Kiuta hiába követte apját és vele együtt került Angliába. Tanulmányai elvégzése után, 1859. a Párisban megalakított Magyar Nemzeti Igazgatóság titkára. Az emigrációs mozgalmak bukása után vasútépítő mérnök, több nagy olaszországi vasútépítkezés vezetője. Apja halála után hazatért Magyá-ba, ahol újból felvette a magyar állampolgárságot. A függetlenségi 48-as párt egyik vezetője, majd elnöke. Wekerle Sándor koalíciós kormányában keresk. min., 1910. a munkapárt választási győzelme után ismét csak a függetlenségi párt ügyeivel foglalkozott, 1913. megnősült és röviddel később meghalt. Kossuth Lajos, államférfi, szül. Monok 1802 szept. 19. megh. Turin 1894 márc. 20. Szegénysorsú, régi ev.nemes családból származott. Tanulmányait Sátoraljaújhelyen, Eperjesen, Sárospatakon és Pesten végezte. Egy ideig az Andrássy grófok jogtanácsosa Sárospatakon, 1832. a távollevők követe a pozsonyi országgyűlésen. Itt a reformmozgalomba kapcsolódva megindította az Országgyűlési Tudósításokat, amit a helytartóság ismételt felszólítása ellenére is csak a diéta berekesztése után szüntetett meg s aztán Törvényhatósági Tudósítások néven folytatta. Ebben az időben ismerkedett meg Wesselényi Miklós báróval és a reformmozgalmak vezérkarával s hamarosan nagy népszerűségre tett szert. 1837. a tudósítások miatt perbe fogták és először 4 évi börtönre ítélték. K. a fogságban hihetetlen szívóssággal tökéletesítette nyelvismereteit és a nyugati nagy demokráciák, az angol és amerikai államok állapotainak tanulmányozásával foglalkozott. Mikor az országgyűlés nyomására 1840 tavaszán amnesztiát kapott, a reform-nemzedék vezére lett. A röviddel később K. szerkesztésében meginduló Pesti Hírlap K. pályájának és a magyar történelemnek is egyik fordulópontját jelenti. K. ragyogó stílusú, izzó, minden irányban tájékozott írásai óriási visszhangot keltettek az országban. A reformmozgalmaktól eltávolodó Széchenyi rémülten érzi K. cikkeiben a forradalom előszelét. A Kelet népe c. művében nyíltan szembeszállt vele, de a konzervatív párt kimagasló emberei, Dessewffy Auréllal az élükön hiába támogatták a K. elleni akcióját. K. nemcsak maga védekezett s egyben támadta ellenfeleit, de olyan hatalmas védelmezőkre is akadt mint Deák, Wesselényi s az ország egyre türelmetlenebb közvéleménye. Tevékenysége a közélet minden ágára, politikai és gazdasági kérdésekre egyaránt kiterjedt. 1844. elhagyta szerkesztői állását, mert Landerer a lapot a centralista pártra, Eötvös József báró és Szalay László irányítására bízta. K. most minden erejét a Védegylet szervezésére fordítja. Itt kezdetben nagy sikereket ért el, de az Egylet igazgatójának hűtlen pénzkezelése folytán a jól elgondolt intézmény ügye súlyos botrányba fulladt. 1847. Pest város óriási többséggel országgyűlési követté választotta. Ebben a választásban különösen Batthyány Lajos gróf támogatta. A pozsonyi diétán az alsótábla ellenzéke K. vezérlete alá került és a kormánypárt, amelyhez Széchenyi is csatlakozott, hiába küzdött ellene. K. új parlamentáris színezetű hangot ütött