Uj Lexikon 5. MAGY-REA (Budapest, 1936)
N - Neptunus - Neptunus
Neptunus 2884 funkcionális etnológia már azokat a szociális összefüggéseket és funkciókat figyeli, amelyek a primitív kultúrák és társadalmak életét adják s amelyeknek elhanyagolása sok téves kiindulásnak és értelmezésnek lett az okozója. Malinowski módszere is (mint más síkon Lévy-Bruhl, Frobenius felfogása) figyelmeztet a kultúrkörelmélettel szemben az egyoldalúan csak tört szemlélet veszélyeire a II.-ban. Az etnológia fogalomrendszerének vannak lényeges, elsősorban nem tört. fogalmai is, melyeknek történetisége másodlagos jelentőségű. Ez az etnológia fejlődésvonala napjainkig. A primitívekkel foglalkozó N. egy természettud. módszer szűkös kereteiből lépett ki s csak a legutóbbi időkben jut el szabadabb, sőt nem egy elemében romantikus szemlélettől máig, az európai parasztkultúrákkal foglalkozó tud. azonban a legutóbbi időkig szinte ellentétes fejlődésvonalon haladt. Az előjáték ugyan veszélyesen emlékeztet a gyarmatosítók racionalista tendenciáira : a német pietista-praktikus államismereti iskola fiz.földr., gazd.-tört., leíró néprajzi s tört. szempontjaival igyekezett az állam életét az eddiginél gazdagabban ábrázolni. Értékrendszerét teljesen a felvilágosodás racionalizmusa hatja át. Ezután találjuk szembe magunkat ismét az európai romantikus felfogással, melynek részletei nagyobbára ismeretesek. Rousseau tört.filozófiája, értéktana, Pereg angol balladagyűjtése, az ossianizmus európai divata, Herder elmélete és a Grimm testvérek nagyhatású munkássága , a népiességnek egész Európát elöntő áradata a romantika igézetes hatásának köszönheti létét. A parasztság lesz az egész nép, nemzet leghívebb kifejezője, a nemzeti múlt igazi őre, a közösségi erők legteljesebb megvalósítója az alkotás terén is. Ez az a priori értékelő szemlélet a parasztságban látja az ősi s logikája szerint igazabb élet megvalósulását, helyesebben az európai fejlődés alatti továbbélését. Nem kell mondanunk, hogy ez a szemlélet sem Magy.on, sem másutt nem volt alkalmas a parasztság szociális problémáinak észrevételére. Ez a felfogás táplálja a népdal, népszokások gyűjtőinek a nemzeti kultúrák szempontjából igen hasznos lelkesedését, a különböző népies divatok, viseletek, táncok, költői formák állandó életrekelését. Hatása a mai napig sem szűnt meg európaszerte, sőt pol,s egyéb okok következtében telve téves előfeltételezéssel, igazolhatatlan elmélettel újraéledt. Azonban ezeknek a kiindulási pontoknak ellenére sem állhatott ellen a parasztsággal foglalkozó II. az európai tudományosságot átalakító pozitívizmus hatásainak. A múlt sz. második felében figyelhetjük meg azt a tanulságos erőfeszítést, amellyel a néprajz a romantika értékrendszerét igyekezett összehangolni a pozitívizmus megkövetelte módszerekkel. Természetesen a pozitivista tudományos gyakorlat győz. A N. a rokontud.-ok fejlődésével megegyezően szétválik leíró (etnográfia) és törvényalkotó (etnológia) tud.-ra. Ekkor bomlik különböző részletstúdiumokra is, nemcsak a tárgyi és szellemi néprajz kategóriáira, hanem ezeken belül is szigorúan elhatárolt területekre. A múlt sz. második felében alakulnak európaszerte a különböző néprajzi társaságok, tud.intézetek, melyek a nemzet parasztságának v. gyarmataik különböző népeinek jobb megismerését igyekszenek lehetővé tenni. Az új meg új anyag természetesen mind a teóriák biztonságát, mind pedig tényismeretünket gazdagítja s most is bízvást mondhatjuk, hogy a II. távolról sem oldotta meg az előtte álló problémákat, különösen azokat, melyek legmélyebbről izgatták mindig is : a kultúrák és társadalmak keletkezési és alakulási törvényeit. Irodalom : Schmidt, W. u. Kappers, W : Gesellcaft u. Wirtschaft d. Völker (1925). Draebner, W. : Methode d. Ethnolgie (1911). Frobenius, L. : Schicksalskunde im Sinne des Kulturwerdens (1932). Thumwald, K. : Die menschliche Gesellschaft (5 köt. 1931—34). Magyar összefoglaló mű Solymossy S.: Az ethnologia tárgyköre és módszere (Ethnographia, 1926). A fölfedezések történetére 1. az Entdecken u. Eroberer der Welt, Leipzig sorozatot és Juhász Vilmos könyveit. Ortutay Gy. Neptunus, a latinok vallásában a víz és nedvesség istene, aki a földeket megóvja a szárazságtól ; egyike az ősrómai isteneknek, akit később a görög Poszeidónnal azonosítottak. Ünnepei, sok helyen sátoros ünnepek, a Neptunalia és a Consualia. A II. ünnepek még a Kr. u. IV. sz.-ban is népszerűek voltak. Neptunus, Naprendszerünknek harmadik legnagyobb bolygója. A Pluto 1930.-i felfedezéséig a N. pályája jelentette a bolygórendszer határát. Pályájának sugara 4500 millió km, keringésideje 165 év, átmérője 54.000 km. A N. felfedezése (1841) az elméleti csillagászat diadala. Néhány évvel az Uranus bolygó felfedezése (1781) után észrevették, hogy ennek pályafutásában a számítástól eltérések mutatkoznak. Ezt egy addig nem ismert bolygó vonzása által előidézett háborgás