Uj Lexikon 5. MAGY-REA (Budapest, 1936)

P - Perszeusz - Perszonálúnió - Perszulfát - Perth - Pertörlés - Peru

3129 XIV. sz.-ban Istár város terült el romjai mellett. P. helyén újabban folynak az ásatások. Az Achaemenidák palotái nagy­részt megvannak. Perszeusz, a görög mondában Zeusz és Danaé fia, akit nagyapja az anyjával együtt ládába zár és a tengerbe dob, mert a jóslat azt mondta, hogy unokája fogja meggyilkolni. P. anyjával együtt Szeri­­fosz szigetére vetődik, amelynek kirá­lya szemet vet Danaéra, majd mikor az évekig visszautasítja, bosszút áll rajta úgy, hogy P.-t veszélyes vállalkozásokra küldi. Ezeknek során megöli a borzalmas szörnyeteget, Medúzát, megszabadítja Andromedát és feleségül is veszi. Végül véletlenül megöli szívtelen nagyapját is. A Medúzafőt Pallasz Athénének ajándé­kozza, aki azt pajzsán viseli. Perszonálunió, két v. több államnak közös uralkodó által összefűzött közjogi kapcsolata. Magy. és Ausztria is 1918-ig P.-ban volt. Perszulfát, 1. Kénsav. Perth, az ausztráliai Ny.-Asztrália szövetséges állam fővárosa, 15 km-re a tengertől, (1932) 209.700 lak. Légi­kikötő. Kikötője Fremantle, 1911. alapí­tott egyetem, csillagvizsgáló. Rádióleadó­állomás. Pertörlés. Kizárja a bűnvádi eljárást a kir., ill. kormányzói kegyelem, amelynek megadása esetében a bűnvádi pert meg kell szüntetni ; ilyen esetben a bűncselek­mény büntetőjogi jogkövetkezményei el­maradnak. Peru, D.-Amerika Ny.-i részén levő köztársaság, t. 1,249.049 □ km, (1930) 6,240.000 lak. Fővárosa Lima. A Kordille­­rák Ny.-i lábától­a ten­gerig húzódó 50—150 km széles partvidéke rendkívül száraz, élet csak ott van, ahol vala­miképpen természete­sen V. mesterségesen vízről gondoskodás történik. D.-en a part­vidék közelében alacsony dombvidék (lo­­mas). A partvidék É.-i része teljesen sík. Az ecuadori határ közelében gazdag nyers­olajforrások. A parti övezettől K.-re a nagyon tagozott Ny.-i Kordillerák ágaz­­zák be, e között és az előbbinél sokkal erő­sebben zárt, 6000 m-es magasságokig emelkedő K.-i Kordillerák között átla­gosan 4000 m magasságú fennsík (Titi­­kaka). A K.-i Kordillerák K.-i lejtői bő­séges csapadékot kapnak és így buja ős­erdők borítják, a belső részek már csak nyáron részesülnek esőben, ott az erdő már nem él meg, tüskés bozótok és kak­tuszfélék jellemző növényei. A fennsík mélyen bevágódott völgyeiben gabona­­neműek, a fennsíkokon (Puna) állat­­tenyésztés. P. egyedüli sík vidékei az Amazonasz és mellékfolyóinak vízvidékén fekszenek, erdővel borítottak és a kultúra itt még alig nyomult előre. A partvidék éghajlata a hideg tengeráramlás követ­keztében hűvös és száraz, gyenge téli csa­padék, aug. középhőm. 15 9° C, febr. 23° C, évi csapadék 46 mm. A hegyvidé­ken gyenge nyári esők (Arequipa 148 mm), a levegő igen száraz, a nagy magasság miatt a hőmér. alacsony (La Joya 1262 m, júl. 14­7° C, febr. 18'6° C ; Arequipa 2451 m, jan. 13‘2‘ C, okt. 14° C). Lakos­ságának 62%-a indiánus, 22 mesztic, 12 fehér, 2 mulatt és néger, 1­6% ázsiai. Az általános keveredés nagy, de az indiá­nus jellemvonások kiütköznek. Az állam­nyelv spanyol. Általános iskolakötelezett­ség, 2 egyetem (Lima és Arequipa). 1920. kelt alkotmánya szerint a néptől 5 évre választott köztárs­­elnök nevezi ki a ma­gasabb állami hivatalnokokat a szenátus beleegyezésével. Férfilakossága egyidőben választja a szenátus és a képviselőház tagjait. Szenátusa 35, képviselőháza 110 öt évre választott tagból áll. Közigazg.­lag 20 departamentóra és 3 tartományra oszlik. Kéz A. Közgazdasága A lakosság 80%-a földművelésből él. A termelés sokhelyütt öntözőművek segítségével történik. Különösen a cukor­nádföldek igényelnek öntözést s ezért ezek többnyire a parti zóna folyóvölgyei­ben fekszenek. Kivitelre termelik a gya­potot is. É.­Perunak főterméke a kávé. Az Andesek platóin búzatermelés folyik, de a termés nem elegendő a belső szük­séglet fedezésére. Az extenzíven termelt rizs viszont nagyjából fedezi a belső fogyasztást. Jelentékeny oliva-, dohány- és bortermelése is. Az állattenyésztés ter­mékei közül juh- és lámagyapjú, bőrök és szőrmék kerülnek kivitelre. Lima és Oruzco városokban kokaint gyártanak. A szigeteken fekvő guanotelepek évi ter­melése kb. (1933) 144.000 tonna. Réz-, petróleum-, vas-, arany- és ezüstbányá­szat. A bányák épúgy mint a fémfel­dolgozó művek idegen, többnyire É.­­amer. vállalatok kezén vannak. A kivitel elsősorban az É. Egy. Áll., Anglia és Chile felé irányul, a behozatal terén Németországnak és Kanadának is na­gyobb szerepe van. Peru

Next