Uj Lexikon 5. MAGY-REA (Budapest, 1936)
P - Perubalzsam (Balsamum Peruvianum) - Perugia - Perugino (Vannucci), Pietro
Perubalzsam Mezőgazdasági termelés (1933/31, 1000 q-ban) Búza 728, rizs (1933) 881, cukor 4326, gyapotmag 1013, gyapot 602, gyapjú 75. Bányászati termelés (1634, 1000 tonnában) Ezüst (kg) 272, arany (kg) 3, réz (1933) 24, szén (1933) 30, petróleum 2158, só 34. Külkereskedelem (millió sd) 1930 1931 1932 1933 1934 Behozatal.. 140 99 76 107 171 Kivitel____ 224 176 169 245 300 Egyenleg.. +84 +77 +93 +138 +129 Stark J. Története (Kultúráját a spanyol hódítás előtt: 1. Amerikai őskultúrák.) P. száz évvel a spanyol hódítók megjelenése előtt már egységes birodalom, az Inkák kormányozták. Francisco Pizarro csapataival 1527. szállt partra. Az utolsó nagy Inka fiai folytattak ekkor harcot a birodalom trónjáért. Pizarro 1532. Cajamarcában elfogta Atahualpát, a győztes trónjelöltet s egy évvel később megölette. 1533. elfoglalta Kuckót, a fővárost és Mankót, az utolsó Inka másik fiát koronáztatta meg. 1535. megalapította Limát, amely egész Spanyol-D.Amerika fővárosa lett. 1538. Pizarro spanyol szövetségesét, Almagro-t végeztette ki, ennek fia azonban Limában meggyilkoltatta. Az V. Károly császár által kiküldött kormányzó, Vaca de Castro a lázadás vezérét lefejeztette. 1555: Mendoza, az első alkirály megerősítette azokat a törvényeket, amelyek az indiánokat kényszermunkára kötelezik a spanyol nagybirtokokon és bányákban. Az egyház s a spanyol központi kormányzat igyekezett az indiánok sorsán enyhíteni, de a helyi hatalmasságokkal szemben tehetetlenek voltak. Az indián lakosság száma egyre csökkent s csakhamar néger rabszolgák importálására került a sor, hogy a perui gazdag ezüstbányák kihasználhatók legyenek. Az utolsó árnyék inkat 1571. kivégezték. Egyik leszármazottja 1780. lázadást kísérelt meg, de felkelését vérbefojtották. A Limai alkirályságtól a XVIII. sz. folyamán elválasztották Új Granada, Chile és La Plata alkirályságokat és ott indultak meg 1816. a függetlenségi mozgalmak. 1820. egy chilei és argentínai expediciós sereg jelent meg Peru partjain San Martin tábornok vezetése alatt s Limát elfoglalva 1821. kikiáltotta a Perui független köztársaságot. Az első perui kongresszus de la Riva Agüero-t választotta meg elnökké. Az elnök azonban képtelen volt a nehézségekkel megbirkózni s ezért Columbia segítségét kérte. Simon Bolivar csapatai élén meg is jelent Peruban és 1824—26. diktátorként uralkodott a spanyol alkirály csapatait megsemmisítve. Belső-Perut Bolívia néven 1825. önálló köztársasággá nyilvánították. Bolivar távozása után tisztjei marakodtak a hatalomért. Némi állandóságot csak Ramon Castilla elnök (1845—52) teremtett. Ebben az időben az állam a guánótelepekből óriási jövedelmekre tett szert, úgyhogy húsz évig nem vetettek ki egyenesadókat. 1849. pedig megkezdték a vasutak és utak építését. 1868. José Balta ezredes (1868—72) elnök a közmunkákra fantasztikus összegeket adott ki s utóda Manuel Pardo (1872—76) alatt 1876. bekövetkezett az államcsőd. Az 1879-i Chile-Peru-i háb.-ban Peru az Ancon-i békében lemondott Tarapaca tartományról, míg Tacna és Arica tíz évre chilei közigazgatás alá került. 1889. külföldi hitelezők vették bérbe a vasutak, bányák és guánótelepek nagy részét. A vil. háb. (dr. José Pardo [1904—08, 1915—19] elnöksége idején) nagy gazd. fellendülést okozott. 1919. Leguia elnök (1908—12, 1919—30) vette át a hatalmat, új alkotmányt adott és az indiánok, munkások és földművesek érdekeinek kedvező pol.-t folytatott. 1929: Tacna-t Peruhoz csatolták. A világgazda válság ismét forradalmat okozott, amelyben Leguiát meggyilkolták (1930). Hasonló sorsra jutott három év múlva a győzedelmes forradalom vezére, Luis Sánchez Cerro tábornok (1930—31, 1931—33) is. Utóda Oscar R. Benavides tábornok (1914—15, 1933—) lett. Stark J. Perubalzsam (Balsamum Peruvianum), barnásvöröstől egészen sötét barnáig terjedő árnyalatú, áttetsző, sűrűn folyó, kellemes illatú, karcoló ízű folyadék. San Salvadorban honos növény kóros terméke. Gyógyszer, illatszerészetben is használják. Perugia, középolaszországi város Umbriában, (1931) 79.270 lak. Sok régi etruszk stb. emlék, pompás épületek : Palazzo Comunale (1281—1333) képtárral, San Lorenzo székesegyház (1345—1490), St. Angelo (VI. sz.), San Pietro de Cassinensi (X. sz.) stb. 1307. alapított egyetemén 1927 óta külföldiek részére tartanak nyári előadásokat, állatorv., műv., mezőgazd. főiskola stb. Az ókorban Perusia, a 12 etruszk város egyike, Kr. e. 47-től római uralom alatt, 574. a K.-i gótok foglalták el, 774-től az egyh. államhoz tartozott. Perugino (Vannucci), Pietro, olasz festő, szül. 1450 kör., megh. 1523. Az umbriai festőcsoport kimagasló mestere, világos szinskálájú, lágy festésű alakjai.