Limes - Tudományos szemle, 16. évfolyam (Tatabánya, 2003)
2003 / 4. szám - Helytörténet - Kora Antal: A Vitézi Rend és a Komárom-Esztergom megyei Vitézi Szék működése
Kora Antal 75 következő lépcsőfoka a nyolc Vitézi Törzsszék volt, amelyek élén a már említett törzskapitányok álltak. Egy Vitézi Törzsszék két-négy szomszédos vármegyét fogott össze; elnevezéseiket a magyar történelem kiemelkedő személyeiről kapták, akik valamilyen módon kötődtek az adott területhez (2. sz. melléklet). Egy-egy Törzsszéken belül voltak a vármegyei Vitézi Székek, mint a Rend következő „lépcsőfokai”. Budapestnek ezekkel egyenrangú Vitézi Széke volt. A vármegyei Vitézi Székek az akkori 25 vármegye hivatalos neveit viselték, pl. Komárom-Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék Vitézi Széke. (Ez szerepelt a pecséten is rövidítve: Komárom-Esztergom k.e.e. vm. Vitézi Széke.) A vármegyei Vitézi Székek élén a székkapitányok álltak, a megyei szervezet tagsága pedig az alábbi tisztviselőkből tevődött össze: 1. a vármegye főispánja; 2. az alispán; 3. a vármegye területén lévő városok polgármesterei; 4. a vármegyei Gazdasági Egyesület elnöke; 5. a vármegyei csendőrparancsnok; 6. a vármegyei katonai parancsnok; 7. a vitézek vármegyei ügyésze; 8. a vármegyei Mezőgazdasági Bizottság elnöke; 9. a járási vitézi hadnagyok. A vármegyei Vitézi Székek évente egyszer üléseztek, székházaikhoz, működésükhöz központi támogatást kaptak, saját adminisztrációjuk volt. Közigazgatásilag a vármegyék járásokra tagolódtak, ennek megfelelően a következő szervezeti lépcsőfokot a járási Vitézi Székek alkották. Élükön a Járási Vitézi Hadnagyok álltak, akiket az ÓVSZ nevezett ki. A piramis legalján a Vitézi Kerületek voltak, vezetőik a vitézi őrmesterek, akiket az illetékes törzskapitány bízott meg. A Vitézi Renden belül, országos és megyei szinten létrejöttek a Társadalmi Bizottságok és a különböző egyesületek. (A Társadalmi Bizottságon belül volt gazdasági, propaganda, sport, művészeti, vigalmi stb. albizottság.) Működött még a Vitézek Önsegélyző Csoportja és a Vitézek Temetkezési Költségpénztára is. A Vitézi Rend e szervezeti kiépítése a megalakulástól számítva 3-4 évet vett igénybe, s megerősödését jelzi, hogy az 1926. évi XXI. tc. 6. és 19. §-a értelmében egy tagot küldhetett az országgyűlés felső házába. Mivel a Vitézi Rend elsősorban volt katonákból alakult meg, tagsága is tisztekre és legénységi vitézekre tagolódott. Mindkét csoportban voltak avatott, nyilvánított és várományos fokozatok. Nyilvánított tisztnek az számított, aki nem volt háborúban, nem szerzett kitüntetéseket, de foglalkozásánál fogva tagja lett az országos vagy a vármegyei Vitézi Széknek. A legénységi nyilvánított vitézek azok hozzátartozóiból kerültek ki, akik hősi halált haltak, és kitüntetéseikkel már megszerezték a jogot a vitézzé avatáshoz. Várományosok mindkét kategóriában az elsőszülött fiúk voltak, akik vártak a vitézzé avatásra. (Várományos volt pl. Hidegkúti Nándor, a későbbi „aranycsapat” középcsatára is, akinek egyik beceneve éppen ezért „vitéz” volt.) Létszámát tekintve a Vitézi Rend elit jellegéből kifolyólag viszonylag kis létszámú volt. Az OVSZ 1936/1243. sz. bizalmas körlevelében a következő országos adatokat közli: Tiszti vitéz (avatott) 3552 fő Legénységi vitéz (avatott) 9034 fő Tiszti vitéz (nyilvánított) 240 fő Legénységi vitéz (nyilv.) 242 fő Tiszti várományos 547 fő Legénységi várományos 2169 fő Összesen 4339 fő Összesen 11 445 fő Vitézi Rend