Limes - Tudományos szemle, 16. évfolyam (Tatabánya, 2003)

2003 / 4. szám - Helytörténet - Kora Antal: A Vitézi Rend és a Komárom-Esztergom megyei Vitézi Szék működése

Kora Antal 75 következő lépcsőfoka a nyolc Vitézi Törzsszék volt, amelyek élén a már említett törzs­kapitányok álltak. Egy Vitézi Törzsszék két-négy szomszédos vármegyét fogott össze; elnevezéseiket a magyar történelem kiemelkedő személyeiről kapták, akik valamilyen módon kötődtek az adott területhez (2. sz. melléklet). Egy-egy Törzsszéken belül voltak a vármegyei Vitézi Székek, mint a Rend követ­kező „lépcsőfokai”. Budapestnek ezekkel egyenrangú Vitézi Széke volt. A vármegyei Vitézi Székek az akkori 25 vármegye hivatalos neveit viselték, pl. Komárom-Eszter­­gom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék Vitézi Széke. (Ez szerepelt a pecséten is rövidítve: Komárom-Esztergom k.e.e. vm. Vitézi Széke.) A vármegyei Vitézi Székek élén a székkapitányok álltak, a megyei szervezet tagsá­ga pedig az alábbi tisztviselőkből tevődött össze: 1. a vármegye főispánja; 2. az alis­pán; 3. a vármegye területén lévő városok polgármesterei; 4. a vármegyei Gazdasági Egyesület elnöke; 5. a vármegyei csendőrparancsnok; 6. a vármegyei katonai parancs­nok; 7. a vitézek vármegyei ügyésze; 8. a vármegyei Mezőgazdasági Bizottság elnöke; 9. a járási vitézi hadnagyok. A vármegyei Vitézi Székek évente egyszer üléseztek, székházaikhoz, működésükhöz központi támogatást kaptak, saját adminisztrációjuk volt. Közigazgatásilag a vármegyék járásokra tagolódtak, ennek megfelelően a követke­ző szervezeti lépcsőfokot a járási Vitézi Székek alkották. Élükön a Járási Vitézi Had­nagyok álltak, akiket az ÓVSZ nevezett ki. A piramis legalján a Vitézi Kerületek vol­tak, vezetőik a vitézi őrmesterek, akiket az illetékes törzskapitány bízott meg. A Vitézi Renden belül, országos és megyei szinten létrejöttek a Társadalmi Bizottságok és a különböző egyesületek. (A Társadalmi Bizottságon belül volt gazdasági, propaganda, sport, művészeti, vigalmi stb. albizottság.) Működött még a Vitézek Önsegélyző Cso­portja és a Vitézek Temetkezési Költségpénztára is. A Vitézi Rend e szervezeti kiépítése a megalakulástól számítva 3-4 évet vett igénybe, s megerősödését jelzi, hogy az 1926. évi XXI. tc. 6. és 19. §-a értelmében egy tagot küldhetett az országgyűlés felső házába. Mivel a Vitézi Rend elsősorban volt katonákból alakult meg, tagsága is tisztekre és legénységi vitézekre tagolódott. Mindkét csoportban voltak avatott, nyilvánított és vá­rományos fokozatok. Nyilvánított tisztnek az számított, aki nem volt háborúban, nem szerzett kitüntetéseket, de foglalkozásánál fogva tagja lett az országos vagy a várme­gyei Vitézi Széknek. A legénységi nyilvánított vitézek azok hozzátartozóiból kerültek ki, akik hősi halált haltak, és kitüntetéseikkel már megszerezték a jogot a vitézzé ava­táshoz. Várományosok mindkét kategóriában az elsőszülött fiúk voltak, akik vártak a vitézzé avatásra. (Várományos volt pl. Hidegkúti Nándor, a későbbi „aranycsapat” középcsatára is, akinek egyik beceneve éppen ezért „vitéz” volt.) Létszámát tekintve a Vitézi Rend­­ elit jellegéből kifolyólag­­ viszonylag kis lét­számú volt. Az OVSZ 1936/1243. sz. bizalmas körlevelében a következő országos adatokat közli: Tiszti vitéz (avatott) 3552 fő Legénységi vitéz (avatott) 9034 fő Tiszti vitéz (nyilvánított) 240 f­ő Legénységi vitéz (nyilv.) 242 fő Tiszti várományos 547 fő Legénységi várományos 2169 fő Összesen 4339 fő Összesen 11 445 fő Vitézi Rend

Next