Literaturai Lapok, 1836 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1836-06-03 / 23. szám

felette kedvező sírkere’, ezen magas tulajdonság a költőt új köz­lésekre ösztönözné. Tizenhét drámai mű, részint egészen, ré­szint majd csak­nem befejezve fekszik íróasztalában. Szintolly nagy és eredeti Grillparzer mint lyrikus. Költemény­ei , fáj­dalom­­ még gyűjtve meg nem jelentek. Grillparzeren kivűl Bécs még több írókat bír, kikkel méltán büszke lehet, és másokat, kik ezekkel a szellemi rokon­ságuknál fogva legszebb reményekkel biztatják. B. Zedlitz Ke­­restély Jósef, mint jeles lyrikus, epikus és szerencsés dram­­matikus ismeretes. Költemény­ei, nevezetesen halott koszorúji (Todtenkranze) mindeneknek emlékezetében élnek. A’ tömlöcz és korona czím­i szomorújátékában, felséges tárgyát több lel­kesüléssel ’s magasb költői igazsággal fogja fel, mint Raupaph, kinek Tassoja puszta díszpalota, ki a’ szerencsétlen költőt az élettel megbékíthetni akarta, ’s őt az alacsonyság’ tapadásai alá vetette. „Childe Harold“ fordítása mesteri. Zedlitz ugyan az aristokrati tetemekben mozog, azonban a’ jó ügyet és gon­dolkodása módját soha el nem tagadja, sőt inkább költői lel­kének teljes tüzérei védi azt. B. Hammer Jósef, kinek nevét ugyan azon tisztelettel nevezik Calcuttában, Teheránban és Philadelphiában, mint egész Európában,­­ a’ keletnek kincseit teljes fényükben és pazér bőségében nyitotta fel nekünk. Az általa megnyitott forrásokból, egy egész költő ezrede az utó­világnak elegendő felkesülést és képező epűt szörpölhet. Ezen férfinak literariai tehetsége képzelhetlen. Tudomány­ának és törekvésének folyton­os gyümölcsei jelennek meg. Itt termé­kenység egyedül az időnek legszigorúbb felosztása mellett le­hetséges. Цаттег egyszersmind a’ legnemesb ember, művé­szet és tudomány, igazság és jog, előtte nagyobb becsben ál­lanak, mint az úgy nevezett világfi’ díszjelei. Politikai hely­zetének befolyását felette dicséretesen használja. Minden el­nyomás ellen ifjonti tűzzel harczol. Lénán Miklós és Grün Anastasius nem telepedtek le ugyan J Bécsben, hanem minden esztendőben több ideig tartózkodnak ott. Mind a’ ketten a’ gondolatokat és szavakat terhelő bilin­cseket lerázták, ’s minden tartózkodás nélkül átengedték ma­gokat költői tehetségük szabad vonzalmának. Mind a’ ketten az idő érdekeit nagy világi tekintetben felfogták. Grün históriai, Lenau inkább m­etaphysikai alapon épít. Amaz a’ jelent a’ múltban tükrözi, a’ történet eseményeiben: emez lelki életének történetét a’ külvilág alakzatba ruházza. Amaz, életteljes ké­pek’ ligetén, csillogó gondolatok során lassaban az eszméhez, vezet fel; ennél mindjárt kezdetben óriásilag lép fel az eszme, gondolatok és képek tü­z­ epekkint vonaglanak keresztül. Amaz a’ feleménybe kapja fel a* költészit, termetei vidám d­aracte­­rűek , derűltebb színészetnek , ennél a' költészet bensőjéből ki­felé ömlik, teremtményei mélyebbek, hanem komoly természe­tűek, az­ emberi nem­ után sántikáló átok, az örökös megha­tónkig , élénken mutatkozik. A’ formára nézve mind a’ kettő mester. Grünz nyelve erős ’s még is hízelgő, ő reábeszéli ’s meglepi az­ olvasót,’s oda vezérli, a’ hova akarja: Lenau’nyelve egy fintésű csengő érez, a’ kültészi nyelv’ cathegoricus parán­­csokija, minden szó szükséges ’s maga által van feltéve. Griín­­től most jelent meg épen „Schutt“ (omladék) czínt alatt na­gyobb gyűjtemény, mellyek között különösen „Cincinnatus, et hi­s.vet*‘ különös szépségnek. Lenau’ ,,Faustja“ a’ mai epikai költészet legnagyobb nemű feleményje, béfejezve van, ’s nap­világ elébe siet. — Banernidld Edn­ani, legújabb „polgári ’s regényes“ czim­i vigjátéka által uj győzedelmet vívott sok el­lenem­. Azon könnyedség, mellyel a’ társas élet’ környületit é s viszonyjait felfogni ’s ismét adni képes, az igazság ’s ben­­sőség, melly charactereiben nyilvánítja magát, a’ humor és kedvélyes vidorság, melly minden szüleményeiben bőséggel áradoz, a’ mély ’s komoly belátás, mellyel közepette az, el­­ménetség ’s szeszélynek játékaiban a’ lelki életbe tesz, ’s végre szabad, felette szép cserebeszédje, őt Németország jelesb víg­játék költőinek sorába teszik számíthatandóvá. Kívánható, hogy elkényeztetett nézőségü­nk, azon feleményeken is ízlést találna, mellyek Bauernfeldnek magasb költői hivatását esz­méi ’s érzeményei’ teljes gazdagságával tanúsíthatnák. Derék Fortunatjával bebizonyító, mennyit lenne képes ezen osztály­ban nyújtani. Raismand Ferdinand, a’ lelkes színész, pazarlójától fog­va hallgat, mellyben valóban humort, komikai erőt, ked­­vényt, phantasticus és szeszélyes leleményeket pazarlott a’ kö­zönségre. Szüleményei egyátaljában sajátságos színekkel bír­nak. Raimund a' valódi népember. A’ nép’ számára írni szép dolog, és Raimund erre termett. Színdarabjai Bécsben mind buzgalommal fogadtattak, hol a’ nép sajátkép napról napra fogy. — Feucehtersleben Ernst, kinek költeményei rövid idő múlva Cottánál fognak megjelenni, egy a’ legelzártabb költői természetek közűl. Kinek szép lelkében az ember és világ, l­agasb értelem tü­krődzenek. Költeményei a’ legbensőbb élet­ből termett következetek. Kritikai művei is mind az­ alapult ’s megszilárdult ítélet’ bélyegeit viselik a’ jótévő érthetőséggel ’s legfinomabb érzetekkel párosítva. — Gondolkozás és törek­vésre nézve a’ nevezettekhez csatolják magokat Mayrhofer Já­nos, Schlechta, Kaltenbaeck Pál (az­ östreichische Zeitschrift für Geschichte- und Staatenkunde, és Blätter für Literatur, Kunst und Kritik, kiadója) Witthaner Fridrik (a’ Wiener Zeit­schrift für Wiener Literatur, Kunst und Mode, kiadója­) Pohl Ernst, Schober Ferencz, Walthen Leo, Huber Vilmos és má­sok. Pichler Carolina, Treitschke ’s Bernand’ jeles adomá­nyai , egy korábbi időszakhoz tartoznak. Saphirt, miután egész Németország desavousirozta, 43 általa gyakran gyalázott ’s gúnyolt Austriában , mint az elve­szett fia szívesen ’s vendégszeretettel fogadtatott. Saphir, kit a’ bécsiek’ kandisága tetőtől talpig ismer, mindenek előtt ar­ról gondoskodott, hogy figyelmet gerjesszen, ’s divattárgya le­­gyen. Mivel pedig minden törekvése személyességeket tárgyal, tehát mind az­, a’ mi rajta szembeszökő, kedvező valt. Saphir különössége altal valóban divatba jutott, a’ pórság bámészkodva nézett reá. Saphir nyilvános előadásokat tartott és álkészült­ségének raktárát kimerítette. Működésének, a’ mint nevezi tu­dományos ’s bírálati­ tekintetben, a’ theátroni újság leve szín­helye, m­ellynek ugyan homlokára van tűzve az­ eredetiség, mellyet valódilag hasztalanul keresnénk benne. Saphirnak leg­­fényesb tehetsége puszta szójátékban mutatkozik, ezzel kímélet nélkül sújt mindent, a’­pórság elm­énet­ségén kaczag, de min­den jobb érzete vérző szívvel tekinti féktelenségét. Saphir Grillparzert, a’ nemes és sz­éplelkű férfit megtámadni merte, ki hozzá képest ollyan mint a’ Mont-Blanc a’ vakond-túráshoz. Saphir talentumát mindig balul használta, ’s igy lelke ’s szíve soha sem lesz képes a’ valódi művészetet felfogni. Humorral

Next