Literaturai Lapok, 1836 (1. évfolyam, 1-52. szám)
1836-06-03 / 23. szám
felette kedvező sírkere’, ezen magas tulajdonság a költőt új közlésekre ösztönözné. Tizenhét drámai mű, részint egészen, részint majd csaknem befejezve fekszik íróasztalában. Szintolly nagy és eredeti Grillparzer mint lyrikus. Költeményei , fájdalom még gyűjtve meg nem jelentek. Grillparzeren kivűl Bécs még több írókat bír, kikkel méltán büszke lehet, és másokat, kik ezekkel a szellemi rokonságuknál fogva legszebb reményekkel biztatják. B. Zedlitz Kerestély Jósef, mint jeles lyrikus, epikus és szerencsés drammatikus ismeretes. Költeményei, nevezetesen halott koszorúji (Todtenkranze) mindeneknek emlékezetében élnek. A’ tömlöcz és korona czími szomorújátékában, felséges tárgyát több lelkesüléssel ’s magasb költői igazsággal fogja fel, mint Raupaph, kinek Tassoja puszta díszpalota, ki a’ szerencsétlen költőt az élettel megbékíthetni akarta, ’s őt az alacsonyság’ tapadásai alá vetette. „Childe Harold“ fordítása mesteri. Zedlitz ugyan az aristokrati tetemekben mozog, azonban a’ jó ügyet és gondolkodása módját soha el nem tagadja, sőt inkább költői lelkének teljes tüzérei védi azt. B. Hammer Jósef, kinek nevét ugyan azon tisztelettel nevezik Calcuttában, Teheránban és Philadelphiában, mint egész Európában, a’ keletnek kincseit teljes fényükben és pazér bőségében nyitotta fel nekünk. Az általa megnyitott forrásokból, egy egész költő ezrede az utóvilágnak elegendő felkesülést és képező epűt szörpölhet. Ezen férfinak literariai tehetsége képzelhetlen. Tudományának és törekvésének folytonos gyümölcsei jelennek meg. Itt termékenység egyedül az időnek legszigorúbb felosztása mellett lehetséges. Цаттег egyszersmind a’ legnemesb ember, művészet és tudomány, igazság és jog, előtte nagyobb becsben állanak, mint az úgy nevezett világfi’ díszjelei. Politikai helyzetének befolyását felette dicséretesen használja. Minden elnyomás ellen ifjonti tűzzel harczol. Lénán Miklós és Grün Anastasius nem telepedtek le ugyan J Bécsben, hanem minden esztendőben több ideig tartózkodnak ott. Mind a’ ketten a’ gondolatokat és szavakat terhelő bilincseket lerázták, ’s minden tartózkodás nélkül átengedték magokat költői tehetségük szabad vonzalmának. Mind a’ ketten az idő érdekeit nagy világi tekintetben felfogták. Grün históriai, Lenau inkább metaphysikai alapon épít. Amaz a’ jelent a’ múltban tükrözi, a’ történet eseményeiben: emez lelki életének történetét a’ külvilág alakzatba ruházza. Amaz, életteljes képek’ ligetén, csillogó gondolatok során lassaban az eszméhez, vezet fel; ennél mindjárt kezdetben óriásilag lép fel az eszme, gondolatok és képek tüz epekkint vonaglanak keresztül. Amaz a’ feleménybe kapja fel a* költészit, termetei vidám daracterűek , derűltebb színészetnek , ennél a' költészet bensőjéből kifelé ömlik, teremtményei mélyebbek, hanem komoly természetűek, az emberi nem után sántikáló átok, az örökös meghatónkig , élénken mutatkozik. A’ formára nézve mind a’ kettő mester. Grünz nyelve erős ’s még is hízelgő, ő reábeszéli ’s meglepi az olvasót,’s oda vezérli, a’ hova akarja: Lenau’nyelve egy fintésű csengő érez, a’ kültészi nyelv’ cathegoricus paráncsokija, minden szó szükséges ’s maga által van feltéve. Griíntől most jelent meg épen „Schutt“ (omladék) czínt alatt nagyobb gyűjtemény, mellyek között különösen „Cincinnatus, et his.vet*‘ különös szépségnek. Lenau’ ,,Faustja“ a’ mai epikai költészet legnagyobb nemű feleményje, béfejezve van, ’s napvilág elébe siet. — Banernidld Ednani, legújabb „polgári ’s regényes“ czimi vigjátéka által uj győzedelmet vívott sok ellenem. Azon könnyedség, mellyel a’ társas élet’ környületit é s viszonyjait felfogni ’s ismét adni képes, az igazság ’s bensőség, melly charactereiben nyilvánítja magát, a’ humor és kedvélyes vidorság, melly minden szüleményeiben bőséggel áradoz, a’ mély ’s komoly belátás, mellyel közepette az, elménetség ’s szeszélynek játékaiban a’ lelki életbe tesz, ’s végre szabad, felette szép cserebeszédje, őt Németország jelesb vígjáték költőinek sorába teszik számíthatandóvá. Kívánható, hogy elkényeztetett nézőségünk, azon feleményeken is ízlést találna, mellyek Bauernfeldnek magasb költői hivatását eszméi ’s érzeményei’ teljes gazdagságával tanúsíthatnák. Derék Fortunatjával bebizonyító, mennyit lenne képes ezen osztályban nyújtani. Raismand Ferdinand, a’ lelkes színész, pazarlójától fogva hallgat, mellyben valóban humort, komikai erőt, kedvényt, phantasticus és szeszélyes leleményeket pazarlott a’ közönségre. Szüleményei egyátaljában sajátságos színekkel bírnak. Raimund a' valódi népember. A’ nép’ számára írni szép dolog, és Raimund erre termett. Színdarabjai Bécsben mind buzgalommal fogadtattak, hol a’ nép sajátkép napról napra fogy. — Feucehtersleben Ernst, kinek költeményei rövid idő múlva Cottánál fognak megjelenni, egy a’ legelzártabb költői természetek közűl. Kinek szép lelkében az ember és világ, lagasb értelem tükrődzenek. Költeményei a’ legbensőbb életből termett következetek. Kritikai művei is mind az alapult ’s megszilárdult ítélet’ bélyegeit viselik a’ jótévő érthetőséggel ’s legfinomabb érzetekkel párosítva. — Gondolkozás és törekvésre nézve a’ nevezettekhez csatolják magokat Mayrhofer János, Schlechta, Kaltenbaeck Pál (az östreichische Zeitschrift für Geschichte- und Staatenkunde, és Blätter für Literatur, Kunst und Kritik, kiadója) Witthaner Fridrik (a’ Wiener Zeitschrift für Wiener Literatur, Kunst und Mode, kiadója) Pohl Ernst, Schober Ferencz, Walthen Leo, Huber Vilmos és mások. Pichler Carolina, Treitschke ’s Bernand’ jeles adományai , egy korábbi időszakhoz tartoznak. Saphirt, miután egész Németország desavousirozta, 43 általa gyakran gyalázott ’s gúnyolt Austriában , mint az elveszett fia szívesen ’s vendégszeretettel fogadtatott. Saphir, kit a’ bécsiek’ kandisága tetőtől talpig ismer, mindenek előtt arról gondoskodott, hogy figyelmet gerjesszen, ’s divattárgya legyen. Mivel pedig minden törekvése személyességeket tárgyal, tehát mind az, a’ mi rajta szembeszökő, kedvező valt. Saphir különössége altal valóban divatba jutott, a’ pórság bámészkodva nézett reá. Saphir nyilvános előadásokat tartott és álkészültségének raktárát kimerítette. Működésének, a’ mint nevezi tudományos ’s bírálati tekintetben, a’ theátroni újság leve színhelye, mellynek ugyan homlokára van tűzve az eredetiség, mellyet valódilag hasztalanul keresnénk benne. Saphirnak legfényesb tehetsége puszta szójátékban mutatkozik, ezzel kímélet nélkül sújt mindent, a’pórság elménetségén kaczag, de minden jobb érzete vérző szívvel tekinti féktelenségét. Saphir Grillparzert, a’ nemes és széplelkű férfit megtámadni merte, ki hozzá képest ollyan mint a’ Mont-Blanc a’ vakond-túráshoz. Saphir talentumát mindig balul használta, ’s igy lelke ’s szíve soha sem lesz képes a’ valódi művészetet felfogni. Humorral