Lobogó, 1960. július-december (2. évfolyam, 27-52. szám)
1960-07-06 / 27. szám
AUSZTRIA Attól a pillanattól kezdve, hogy a szovjet kormányfő repülőgépe a schwechati repülőtéren földet ért, Bécs felé fordult a világ szeme. Amikor e sorokat írom, a látogatás még nem fejeződött, be, — a kölcsönös megértés szellemében folynak az osztrák—szovjet gazdasági tárgyalások is. Hamar kiderült, hogy azok a nyugati körök, amelyek nagyon szerették volna, ha ez a látogatás nem jön létre, vagy legalábbis eredménytelenül végződik, alaposan elszámították magukat. Ezek a körök is elküldték képviselőiket Bécsbe és türelmetlenül várták, hogy kívánságuk teljesüljön. Egy nyugatnémet újságíró például már akkor megtáviratozta, hogy „Hruscsovot hidegen és tartózkodóan fogadták”, amikor a szovjet kormányfő repülőgépe még mintegy 100 kilométerre volt Bécstől. Hasonló hangon itt az amerikai titkosszolgálattal kapcsolatot tartó „Express” című osztrák botránylapocska is. A valóságban persze minden másképpen történt! Akik Hruscsovot végigkísérték útján, meggyőződhettek róla, mennyire erősek azok a meleg baráti szálak, amelyek Hruscsov elvtárs és az osztrák nép között létrejöttek. Erről tanúskodnak a Nyikita Szergejevicsnek és Nyina Petrovának átadott ajándékok is. Az ajándékok között van marcipánból készült várkastély, teherautómodell, kis virágcsokor, amit gyerekek szedtek. Minden ajándék a szeretet és barátság kifejezése. A bécsi Fiat gyárban például nagy gonddal készültek arra a munkásgyűlésre, melynek szónokául Hruscsovot választották meg. A gyűlés szervezői attól tartottak, hogy eső lesz és elmossa a szabadtéri gyűlést. Amikor Hruscsov elvtárs beszédének közepetáján tartott, valóban megeredt az eső, de a gyűlés hallgatói között egyetlen egy sem akadt, akit elkergetett volna. Végighallgatták Hruscsov elvtárs beszédét. A bécsi Hofburgban hatalmas tömeg szerette volna meghallgatni Hruscsovnak az Osztrák—Szovjet Baráti Társaság összejövetelén mondott beszédét. A Hofburg nagy dísztermének befogadóképessége azonban kicsinek bizonyult. Százával szorultak be az épület oldalsó termeibe és nem is láthatták Hruscsovot, csak hangszórókon keresztül hallhatók szavait. A beszéd után Hruscsovot megkérték, menjen végig a termen, búcsúzzon el azoktól a hallgatóktól is, akik nem láthatták. Az oldalsó termekben százak és százak igyekeztek közel férkőzni a szovjet kormányfőhöz, hogy megszoríthassák a kezét és köszönetet mondjanak a békéért végzett áldozatos munkájáért. Linzben, a szovjet kormányfő vidéki útjának első állomásán, a város főútvonalán ezrek és ezrek köszöntötték vörös zászlókkal, kifeszített transzparensekkel és zúgó tapssal Hruscsov elvtársat. A szovjet küldöttséget kísérő újságíró csoport utasaiitt már nem is csodálkoztak azon,, hogy néhány kollegájuk — aki ezúttal is azt jósolta, hogy „Linzben érdektelenség várja Hruscsovot", különös módon „tekintett el” a tényektől: lehúzta az autóbusz függönyét és ülésén összehúzódzkodva újságjába mélyedt. Hruscsov elvtárs és a szovjet küldöttség vidéki útjáról készült fényképeket és filmeket nap, nap után külön helikopter szállítja el Bécsbe, hogy onnan továbbítsák a világ minden tájára. E helikopter „rakománya" csupa mosolygó arcú fénykép. S a mosolygó arcú osztrákok tömegét ábrázoló fényképek a világ minden táján tudósítanak arról, amit egyes struccpolitikus nyugati újságírók iparkodnak nem tudomásul venni: Hruscsov elvtárs és a szovjet küldöttség útja tovább erősítette a szovjet—osztrák barátságot. MOSOLYOG (MTI—Fotó) Vajda Péter A bécsiek Hruscsovot köszönti!At Béke és barátság! — hirdetik a florisdorfi gyár dolgozói Hruscsov elvtársi beszédét nagy tömeg hallgatja a Heideplatzon Hruscsov elvtárs a Hofburgban, az Osztrák—Szovjet Baráti Társaság gyűlésén