Lobogó, 1976. január-június (18. évfolyam, 1-26. szám)

1976-05-13 / 20. szám

Létezik-e kaposvári csoda? Látogatás a Csiky Gergely Színházban Aki Kaposvárra érkezik és kilép a pályaudvarról, szem­be találja magát a Csiky Ger­gely Színház téglavörös színű épületével. A 840 férőhelyes színház — amelyet verseny­ben Pécs városával, Kaposvár polgárai emeltettek — 1911- ben nyílt meg. A város állan­dó társulatot nem tudott el­tartani; különböző —­ pécsi, soproni, pozsonyi — színtársu­latok jártak ide vendégszere­pelni. 1955-ben kapott állandó színházat Kaposvár: október 15-én nyitották meg Huszka Szép juhászné című operett­jével. A legutóbbi évekig a kaposvári csupán egy volt a vidéki színházak közül: több­nyire operettet játszott, a szí­nészek nemigen kívánkoztak ide, s a nézőtér — főként a prózai daraboknál — félig telt csak meg. A hetvenes évek elején új igazgató (Ko­mor István) és új főrendező (Zsámbéki Gábor) vette át a vezetést, s egy-egy bemutató­juk (Sirály, Holdbéli csóna­kos, Éjjeli menedékhely, Pa­tika, Egy lócsiszár virágva­­sárnapja) országos érdeklő­dést keltett. Elragadtatott írások jelentek meg a „ka­posvári csodá”-ról; a nemzet­közi színházi szövetség bu­dapesti kollokviumán egy dramaturg lelkesen beszélt a „kaposvári színházi forrada­lomról”, és Zsámbéki Gábor üstökösszerű pályakezdése, munkamódszere valóságos le­gendák forrása lett. Zsámbéki Gábor 1968-ban végzett a főiskolán. Ma az or­szág legfiatalabb színházigaz­gatója. Rendezéseiben kerül minden felesleges magamuto­gatást, modernkedést, meg­­hökkentést; mindig az író és a dráma mondanivalójára, a sallangmentes színészi játék­ra koncentrál. — Szeretik-e a színházat Kaposvárott? — Kezdik megszeretni. 1971 óta fokozatosan emelkedik a nézőszám. Ebben az évadban 8300 bérlet talált gazdára, 30 százalékkal több, mint az el­múlt évadban. Pedig csök­kentettük az operettek és emeltük a prózai darabok számát, noha a rendelkezé­sünkre álló próbaidő nagyon rövid: négy-öt hét. — Jelenleg hány bemuta­tót tartanak egy évadban? — A nagyszínházban nyol­cat. Ezenkívül két gyermek­darabot mutatunk be és létre­hoztuk a stúdiószínházat, ahol két premiert tartunk. A stúdiószínházba a mű­vészbejárón át léphet a néző. Folyosók és lépcsők labirin­tusán át jut el a volt próba­helyiségbe, ahol az apró né­zőteret vörös kortina választ­ja el a játéktértől. A széke­ken, párnákon, lépcsőkön mintegy hatvannan foglalhatnak helyet. A „színpadon” a ho­rizonttal egybemosódó ezüst­szürke ég alatt, egyetlen cse­­nevész fácska mellett az örökkévalóságtól az örökké­valóságig várakozik Vladimir és Estragon. Godot-ra­ vár­nak ... A szünetben az egyik fő­szereplővel, Koltai Róberttel beszélgettem. Szőke, göndör hajú­ szakállú égszínkék sze­mű fiatalember. — Mikor elvégeztem a fő­iskolát — meséli — sehol se Zsámbéki Gábor igazgató Az alapítvány egyik jelenete NÉMETH ERNŐ és ARCHIV FOTÓK Benépesül a színház - érkeznek Az alapítvány című dráma elő­adására Godot-ra várva (Koltai Róbert, Vajda László) | 22 |

Next