Ludas Matyi, 1947 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1947-10-15 / 41. szám

Párisi divat A legújabb párisi diva miért? Képünk a divat kj­jával, a hosszú szoknya. Hogy hálóját ábrázolja kreáció-­ i művész úr úgy rendez. Kicsempészi!­i a verdmanot ezeknek még a magjuk is Hallja jegyzi úr, n­e így gondoltuk azt, hogy tűnjön el az országból! remu pulo Most szivar­ok­­­rak a világosai dán lamenty árasztott­­őtt ki leltek, hogy valaki szívta volna két a pipákat a földről, kezelő- és szívólegénységet A norvég partok fölött gyorsasággal repülő tubák. A szelencékből rádióakta prüszkölést és hosszantartó finn háziasszonyok látta amelyekben új rendszerű, főttek. Petsamo fölött figyő üvegeket, igen erős töltette­rozatok beszívtak s­­így jö önkívületi állapotban fegyver hatása abban is nyilvánult, hogy megverte feleségüket és erotikus tar­dalokat énekeltek. Tapasztaltak ezenkívül, zárólag éjjel, különös fo­­edényeket, amelyek előse­sonlítottak a Billy-féle edé­hez. A fegyver olyan ha­l­nak látszik, hogy egyesek­ Jósággal hidegzuhanyként tűnt r­­stbe a közelmúltban, ejtette egész Amerikát a re­­c­észealjak szörnyű veszélye. Svédország felett repülő tűntek fel. A szivarokon a föl lehetett ismerni a c­ohánylövedék jelzését. Va­­jon égtek és fojtó füstöt rák magukból. Malmö fö­­c festett tajtékpipákat is ész­erek pöfögtek, anélkül, et. Nyilvánvaló, hogy eze­­i orral szívták, a szemtanuk nem fedeztek fel. öreg halászok rendkívüli szelencéket vettek észre, bagó hullott le, heves rágást idézve elő. Észak­­repülő húsosfazekakat, nagy hatósugarú tyúkok szelt meg repülő pálinkás­­, amelyet a gyanútlan ál­­lb napon át beszíva, félig fogtak. A veszélyes új meg­­k­a almú ki­­mája ha- fi vek­­sos-­ itott. ^ 1A Komoly mű eszi esemény — Tessék kérem kimi mi, mert határozott, hogy teljesen neltó esti JAUSZTRI Csa / 5* Interjú a szatírral A szatír egy kapu alatt állt lesben. Kissé zavar­ban voltam, amikor meg­pillantottam.. Nem tud­tam, hogyan kezdjem a dolgot. — A szatír úrhoz van szerencsém? — léptem oda végül hozzá. — Igen — felelte elő­­zékenyen. — Én vagyok a Külső Gázszag­ utcai szatír. Most váltottam le a kollégámat. Pardon, egy pillanatnál. Egy nő ment arra, a szatír odaugrott, homlo­­kon csókotta­, aztán vissza­jött. — Nem haragszik, de első az üzlet — mentege­tőzött. — Most rendelke­zésére állok. — Hogyan lett szatír? — kérdeztem. — Ja, k­értem — mo­solygott öntelten — erre születni kell. Régi szatír­­családból származom. Az anyám egy ködös téli éj­szaka megtámadta az ut­cán az apámat,, leteperte a földre és kényszerítette, hogy vegye el feleségül. A nagybátyám egyike volt a legügyesebb csók­tolvajoknak Pesten, any­­nyi csókot összelopott fiatalkorában, hogy most a kamataiból él.­­ — Hogy megy az ipar? — Elég gyengén — mondja szomorúan és is­mét bocsánatot kér egy pillanatra. Odaugrik egy arraimienő nőhöz, beleha­rap a fülébe, aztán visz szájon és tovább beszél — Nagy a rezsiköltség. — Miféle rezsiköltség? — Ja k­érem, a mai nőkkel nem lehet csak úgy erőszakoskodni, mert akkor megharagszanak, meg kell várni, amíg ők kérik meg a szegény sza­­tírt, hogy erőszakoskod­jon velük. Most ehhez tessék hozzávenni, hogy egy cukrászda minimum öt forint, egy mozi mini­mum tíz forint és így to­vább. — Miért nem megy ak­kor más pályára? Meghökkenve néz rám: — Megőrült? Most, vénségemre tanuljak új szakmát? (g. m.) I Amerikában feltalálták • a Mnélküli szálkát ! • Világszerte nagy feltü- t­e­nést keltett az amerikaiak ! I legújabb találmánya, a I 1 pilótanélküli repülőgép. .­­A sikeren felbúzdudva I több hasonló találmányt i­s jelentették be az ameri- I­a kali feltalálók. Különösen i . nagy érdeklődésre tarthat . Í számot a halnélküli szál- I ka, a távozónélküli drót - I és oi máknélküli mákos- I I tészta feltalálása. A ka- I • lapnélküli viseletét és a • I Földnélküli Jánost már I ! korábban felfedezték, je- ,­elenleg sokan dolgoznak a J feleségnélküli házasság • ! megkonstruálásán. Az I ! értelemnélküli filmmel I • már régem hatalmas sike- • í­reket érnek el és újabban­­ , a végnélküli szemtelenség . | tökéletesítésével is sokan f foglalkoznak. Szép siker- | • vel kecsegtetnek az agy- • | nélküli ember előállító- j | sára vonatkozó erőfesz!- » J* tések, mivel ez feltétle-­­ nül szükséges egy fontos I j találmány, az észnélküli I j fegyverkezés megvalósító-­­ . sához, amelyet aztán vé- • i­gülis követhet a minden I­­ találmányok legtökél­ete- ; I sebbike: az életnélküli félelem. I - A NOT-flflk csele Zadravesz-cel Köszönöm a puszitok, így most tovább, uszítok, a láthatáronSzEB-lakás Íme, azok a proletárok, akiknek kilátásuk van SzEB-lakásra. Egy angol újságíró leleplezte Hitler Adolfot! Bűnös! „A német nép nem volt lojális a nemzetközi joghoz !” „Bizonyos mértékig én is hibás vagyok!” Mindenki emlékszik még Hitler Adolfra, Né­metország volt kancellár­jára, aki 1945 nyarán Ar­gentínába utazott és ott mindmáig visszavonultan éldegélt. Ez volt az első eset, hogy egy angol lap munkatársának nyilatko­zott. Az újságíró kérdést in­tézett Hitlerhez, belátja-e, h­o­gy helytelen politikát folytatott az elmúlt évek­ben? Hitler: Tisztában va­gyok vele, hogy a német nép sajátos lelki konstruk­ciójánál fogva nem min­dig volt lojális a nemzet­közi jog tételes törvényei­hez, azt azonban vissza­utasítom, hogy ennek konzekvenciái rám is há­ruljanak. Hírlapíró: ön azt állít­ja eszerint, hogy nem volt nád. Hitler: Igen. Nem vol­tam nád, csak eleinte szimpatizáltam a mozga­lommal. Nincs okom ezt tagadni. Biztosíthatom önt, hogy csakhamar rá­jöttem: a példátlan né­met terjeszkedési politika feltétlenül­ f kataszrófába konkludál. Hírlapíró: Most ön ci­­nikus volt. Miért maradt mindvégig vezető állás­­ban? Hitler: Mert azt remél­tem, hogy a hitleri terro­rizmust és agressziót al­kotmányos útra tudom terelni. Ez, sajnos, csak ré­szben sikerült, beval­lom­: bizonyos mértékig én is hibás vagyok benne. Hírlapíró: Ez annyi mint beismerés. Válasza kielégített. Lelepleztem önt.

Next