Ludas Matyi, 1971 (27. évfolyam, 1-52. szám)
1971-04-15 / 15. szám
A CÍMZETT VÁLASZOL A lapjukban megjelent „Rákosszentmihályi buszpanaszok” című cikkre válaszolva közöljük: A 31/A jelzésű autóbusz egész napon át történő közlekedtetését, a fennálló jármű- és létszámhiány miatt, jelenleg megoldani nem tudjuk. Az említett okok miatt nem tudjuk a járatokat sem sűríteni a csúcsforgalmi időben. Gyene László forgalmi igazgató. Budapesti Közlekedési V. TÖRÖKBÁLINTI TŰNŐDÉSEK Első számú tűnődés: A SZEMÉTRŐL Tavaly nyáron megszervezték a községben az intézményes szemétgyűjtést. Az intézmény még nem működik a legtökéletesebben: vannak olyan községrészek, ahol hetekig nem látják a szemeteskocsit. Az sem nevezhető tökéletes megoldásnak, hogy a szeméttelepet lakott területen jelölték ki, a Dózsa György és a Szent István utca közötti részen, a házaktól alig húsz méterre. Az egészben egy valami van tökéletesen megszervezve: az évi 120 forint szemétszállítási díj beszedése. Hiába próbálná valaki megtagadni a szemétpénz kifizetését, joggal hivatkozva arra, hogy hetekig, hónapokig nem hordják el tőlük a szemetet, az ilyen „lázadókat” rögvest azzal fenyegetik, hogy kikapcsolják a villanyukat. Ugyanis a szemétpénzt is a Közüzemi Díjbeszedő hajtja be a lakosságtól, a könnyebbség kedvéért hozzácsapva a villanyszámlához. Ígéretet kaptunk a községi tanácstól, hogy a Dózsa György út végén azonnali hatállyal megszüntetik a Cséri-telepet, s a már eddig odahordott szemetet sürgősen elföldelik, hiszen ők is tudják, mennyire káros és veszélyes ez egészségügyi szempontból. Azon tűnődöm: miért nem tudták ugyanezt már tavaly nyáron is, mikor ezt a területet szemétlerakodó helynek hivatalosan kijelölték?! És azon is, hogy az eltelt kilenc hónap alatt a KÖJÁL-tól nem járt senki arrafelé? Második számú tűnődés: A VÍZRŐL Nyáridon mindennapos a vízhiány a községben. Ilyenkor, tavasszal, még többnyire van víz, pláne hétköznapokon, csak szombaton és vasárnap szokott néha fennakadás lenni. A legtöbb asszony hétköznap ugyanis dolgozni jár, így majd mindenki a szabad szombatján vagy vasárnap végzi a nagymosást. És ezt a községi vízmű sokszor nem győzi szusszal. Vízszegény terület ez: az annahegyi kutak közül egy teljesen kiapadt, a tükörhegyi új kút vize túl sok vasat és mangánt tartalmaz, ezért nem használható. A törökbálinti kórház ennek ellenére más kórházaknak is vállal bérmosást. Azon tűnődöm: nem lehetne ezt a bérmosodát valamilyen vízben gazdaságosabb helyre „átcsoportosítani”, hogy kevesebb vizet fogyasztana a kórház s több maradna a törökbálinti háziasszonyoknak? Harmadik számú tűnődés: AZ UTAKRÓL Vajon tudja-e a KPM megyei Közúti Igazgatósága, hogy a törökbálinti Munkácsy és Szent István utcák kövezete az ő gondozására van bízva? És ha tudja, miért nem néz évek óta feléjük sem, miért nem foltozza ki a húszcentis kátyúkat? Rossz nyelvek szerint a Szent István utca azért viseli ezt a nevet, mert még államalapító királyunk idejében kövezték ki, s azt az utat azóta sem kezelte, javította senki! (radványi) HŐSUGÁRZÓ Vásároltam egy HK-11 típusú hősugárzó készüléket. (Gyártja: VBKM Transzvill. Gyára, Budapest XIII., Csata u. 8.) A készülék már az első nap felmondta a szolgálatot. Visszavittem a boltba, de sajnos kicserélni nem tudták, vissza pedig nem vették. Elvittem javítani. A harmadik helyen, a Finommechanikai Vállalatnál elfogadták javításra. Nem is egyszer, hanem ötször. Ugyanis pontosan ötször kellett visszavinnem, ám a készülék mégnem jó. Ekkor feladtam a gyár címére, balga fejjel, arra gondolva, hogyha máshol nem, de a gyártó cégnél csak ki tudják javítani. Tévedtem, mert a gyár a küldeményt a postától át sem vette, hanem visszaküldette a feladóhoz. (Természetesen a saját költségemre.) Itt tartunk most. Kérdésem: ha sem az eladó, sem a gyártó, sem a javításra kijelölt cég nem tudja, illetve nem akarja kijavítani a 850 forintért vásárolt készüléket, kihez forduljak? – Nagy Árpád Dámóc, Fő u. 89. CSAK RÖVIDEN! Lemezjátszós rádióm már három hónapja nem működik, mert egy G—B— A—6 számú lámpája kiégett. Azóta is hiába kerestem a debreceni és a pesti szaküzletekben, sehol sem sikerült egyet szereznem. Vajon hol keressem még, hogy végre rá is akadjak? Kósa Jenő nyugdíjas, Apata A porcelánjáról és üdülőjéről híres Hollókőn még egy tenyérnyi kis előszoba sincs a postahivatal előtt. A szó szoros értelmében a szabad ég alatt kell telefonálni vagy egy levelet megcímezni. Kedves Posta, nem lehetne erre valami korszerűbb megoldást találni ? D. Irén Pácin FORTUNA Elromlott Favorit névre hallgató, majdnem hatéves televíziónk. Itt a jégkorong-világbajnokság, ezt nem lehet kibírni televízió nélkül. Elhatároztuk, hogy meglepjük magunkat egy új készülékkel. Elmentünk a Divatcsarnokba, kiválasztottunk egy igen tetszetős Fortuna 2 elnevezésű Videoton készüléket. Nagy örömünkre a gép mellé egy szép kis velúr szőnyeget is kaptunk, ajándékba. Kedves figyelmesség! Vittük a tévét és a szőnyeget boldogan haza. Este közvetítik a Szovjetunió—USA jégkorongmérkőzést, ezt már az új nagyképernyős tévén nézzük, lábunk majd az ajándékba kapott szőnyegen pihen! Örömünk azonban korai volt. Fortuna nem állt mellénk! A szép, tiszta kép és a már kevésbé jó hang huszonöt perc bekapcsolás és működés után megszűnt. Se hang, se kép. Aznap már nem is volt. Másnap már 30 percig volt hozzánk kegyes a Fortuna. Harmadnap 40 perc volt az öröm, igaz, hogy ebbe beleszámít az 5 perc melegedés is. Elérkezett az az idő, hogy szóljunk a Gelkának. Negyedik nap. Délelőtt jött a szerelő. Bekapcsolta a készüléket, egész délelőtt működött hiba nélkül. Este életem párja bekapcsolja a tévét. Nem működik. Se kép, se hang. Most már tudtuk, miért kaptuk az ajándékot! Ha az ember földhöz akarja magát csapni, mérgében, ott a kis velúr szőnyeg, mégsem olyan nagy az ütés! Gáspár Istvánné Budapest u., Vend u. 7. SZÓDAVÍZ — ÜDÜLŐHELYEN Három bányász áll a bükkszéki cukrászda előtt. Most léptek ki az üzlet ajtaján, pirosak és mérgesek. — Micsoda falu ez!? Még egy pohár szódát vagy egy málnát sem ihat az ember. Szép kis üdülőhely! Mindhárman leszedik a keresztvizet a tanácsvezetőről, az üdülőgondnokságról, a cukrászról, aki a feketéhez, tortához nem szolgál kísérővel. Ki hát a ludas? — A pétervásári körzeti földművesszövetkezet! A kocsma rendszeresen kapja a szódát, én nem — mondja a cukrász. — Három éve, amikor idejöttem, mindenki örült. „Lesz végre cukrászdánk” — így a tanácselnök. Most pedig egy pohár szódát sem tudok adni senkinek. Ilyenkor hagyján, hanem amikor üdülök, kirándulók százai lepik el falunkat! Nem győzök magyarázkodni. A cukrásznak — úgy vélem — nem is kell magyarázkodnia. Annál inkább az ÁFÉSZ-nek, amely az üzlet mellett elfeledkezik a fogyasztóról. Jelen esetben a szódavízfogyasztóról. Moldvay Győző * EGY LADA TEJ Épp vásárolok a kis közértben, amikor szállítják a tejet. Oda és vissza. Vissza — többek között — egy láda tejet. Becslésem szerint kb. 15 liter tej lötyöghet a kék műanyag ládában. A tejben zacskók úszkálnak. Mert ez zacskós tej. A tej azonban kifolyt belőlük. Ez okozta a visszaárazást. Gondolom, a tejipari vállalat lelkiismeretesen megvizsgálja a zacskókat, megméri a tejet mennyiségre és tán minőségre is, hogy meggyőződjék, minden rendben-e. Az említett közért csak egy kis közért, egy egészen picike, amolyan egyszemélyes, egy műszakos közért. Kiszámítandó tehát, hogy. . . hogy nem lenne-e olcsóbb jobb minőségű zacskót gyártani? (..)