Ludas Matyi, 1979 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1979-08-09 / 32. szám

Olvastam, hogy Al Pacino a Broad­­wayn eljátszotta III. Richárdot A kritikusok aztán a szakma minden átkát a fejére zúdították, mert a kedves A1 egy kalandos ötlettel ko­mikusra vette a vérgőzös gyilkos figuráját. Nem tudom hogyan csinálhatta. Lehet, hogy részegnek, náthásnak, ütődöttnek, vagy dadogósnak ját­szotta III. Richárdot, az ilyesmi mindig bejön. Desdemona csak hár­mat tüsszentsen a ravatalon, a kö­zönség már szétveri örömében a helyiséget. Mondom: nem tudom hogyan csinálhatta, csak azt tu­dom, miért. A Broadwayn ugyanis a nálunk szokásosnál valamivel ki­sebb állami dotációt gyömöszölnek a közművelődés ágyúinak torká­ba és valamivel csak el kell adni a jegyeket. Minthogy mostanában nálunk is hasonló a helyzet, és minthogy se­gítőkészségem párját ritkítja és minthogy Shakespeare-rel amúgy is történnek hasonló huncutságok, én máris elkészítettem a magyar vál­tozatot. A „Ricsi” című kacagtató musical nagyjelenetét az alábbiak­ban legott közkinccsé teszem. A sztorit a gyerek is ismeri. Ricsi, még mint egyszerű Gloster, meg­öli — alighanem halálra röhögted — VI. Henriket, a királyt. A tete­met — a Köjál előírásait felrúgva — nyitott koporsóiban hozzák. Most előlép Ricsi, látja, hogy kedvező a helyzet és udvarolni kezd Annának, a bánatos özvegyek egyikének, aki a jó ég tudja miért, egy kicsit wi­der. ANNA (Shakespeare szövegével): Kotródj, Te pokol iszonyú lakója. Csupán halandó testén volt hatal­mad, De nem a lelkén, most hát menj el innen RICSI: Na ne vacakolj, husi. Az egész csak érted történt Tudod mi­csoda difi ma egy éhes szájjal ke­vesebb az asztal körül? (Nevető­szünet.) Amikor 8 forint 10 fillér egy szalámis zsemle a büfében. (Nevetőszünet.) Én mondom neked, nézi, szegények vagyunk, de kalku­lálni, azt tudunk. (Nevetőszünet.) ANNA (még mindig Shakespeare­­rel): Te rothadtabb, mint szív kép­zelheti. Egy jó mentséged van: kösd föl magad. Ki méltatlanul öltél másokat. RICSI: Transzformáld le magad, rókám, tudod, hogy savad van. (Ne­vetőszünet.) Elpatkoltak, hát elpat­koltak, csinálunk helyettük másik kis Plantageneteket. (Nevetőszü­­net.) Elvégre vagy van nemzetközi gyermekév, vagy nincs nemzetközi gyermekév. (Nevetőszünet.) ANNA (még mindig Shakespeare­­rel, mert ez a nő ad magára): Az Istenért, el innen, rothadt ördög. Pokollá tetted a jókedvű fődet, S betöltötted átokkal s mély pa­nasszal. RICSI: Oké, szivi, jobb, ha most hánytorgatod fel a múltat, mert augusztus tizenötödikéig harminc százalékkal olcsóbb a visszapillantó tükör a Merkur Martinéni téri üz­letházában. (Nevetőszünet.) De az­tán su­pirc a kerületi házasságkötő­be. Tudod, mikor tartjuk az eskü­vőt, tigrisem? Közvetlenül a zár­számadás után. Mert akkor Bour­­chier bíboros, Canterbury fukar ér­seke is kénytelen legalább egyhó­napi hűbért bedobni a menyasz­­szony,táncba. (Nevetőszünet.) ANNA (makacs a nő, kitart Shakespeare mellett): Számodra nincs más hely, csak a pokolban. 4 RICSI: Az lehet, nyuszifej, de előbb haknizni megyünk ezzel a darabbal. Fix, hogy keresünk egy kalap pénzt, talán még az Új Tü­kör is ír rólunk. Megcsináljuk az ország első temetőjátékait. Nincs az a község, amelyik ne tömé ke­­zét-lábát értünk. Temető végül is mindenütt van. Na, milyen fej a te Ricsid? Esős napokon a Balaton­nál villogunk majd. Tudod miért? Maga a miniszter mondta, hogy esőben minden üdülővendélg kap­ott egy üveg bort fájdalomdíjul. Te, Nusi, akkora sikerünk lesz, mint ide Lacháza. Egy részegnek min­den darab jó. (Nevetőszünet.) ANNA (fúrt Shakespeare-rel): Nem tapadt méreg rothadtabb va­rangyon.­­ El innen, megfertőzöd a szememet. RICSI: Segít az Of ötért! Te, pofi, én a kedvedért még a közel-keleti helyzetet is megoldom.. Tudod pél­dául, mit mondott Szadat Beginnek legutóbb a Sinai félszigeten? Csa­csikém­, hát azt, hogy a viszont­látásra. Höhö, jó, mi? Nevetőszünet, majd eléneklik a nagy duettet — már nem Shakes­peare szövegével: Anna! Édesebb és olcsóbb, mint a Manual Ricsi! Maga nekem, mint a zsemle Kicsi! A közönség bedől, a pénztáros ki­dől, a színház — umberusen! — megtalálja a számítását. Peterdi Pál XXI. SZÁZAD KÖRNYEZETVÉDELEM — Ha jó leszel, kisfiam, a hét végén elmegyünk a múzeumba és meg­nézzük, milyen is volt az a Balaton! Mondja meg őszintén, biztos, hogy nem szennyezte a tó vizét? STABIL HELYZET ÚJ FÖLDGÖMB

Next