A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára 2. H-Ó (1970)
K - kuksol - kukta - kukucskál
kukta. 661 kukta 1643: „az fazekakra is reá vigyázzon, hogy minden estre megmossák őket az kuchták" (MNy. 61: 488); 1646/1683: kutka (MNy. 64: 468); 1655: kukta (MNy. 63: 105); 1770: kuptájinak gr. (Géjza J.: Hal. ünnepe B. NSz.); 1799: Kufta (Gyarmathi S.: Affinitás 359: NSz.). J: 1. 1643: 'szakácstanuló; Küchenjunge'* (1. fent); 2. 1876: 'konyhában alkalmatlankodó férfi, fiú; Mann, Junge, der in der Küche derumsteht und den dort Beschäftigten unter den Füßen ist' (Nyr. 5: 425). — Sz. ^skodik 1794: kuktáskodott gr. (Dugonics: Jeles tört. 1: 60. NSz.) I ^skodik 1831: kuktákodik (Kreszn.). Szlovák eredetű; vö. szik. N., R. kuchta 'szakácstanuló, kukta' (SISJ. 1: 788); — vö. még: cseh kuchtagúnyos használatban: szakácsnő' (SISJC. 1: 1029), R. 'szakácstanuló, kukta' (Machek: EtSICSJ. 245). A csehben és talán a szlovákban is a szó eredeti, éspedig a cseh kuchyné, szik. kuchyna: 'konyha' (1. konyha a.) családjának a tagja. — A kukta középső &-ja hasonulás vagy — még valószínűbben — hanghelyettesítés eredménye. (Ez utóbbi jelenségre vö. bakter, kukta stb.) A kutka hangátvetéssel, a kupta és kufta pedig elhasonulással jöhetett létre. Feltűnő azonban, hogy a magyarból származó rom. N. cúctanak is van cúpta és cufta változata, s ezért a m. kufta visszakölcsönzés is lehet a románból. A 2. jelentés tréfás-gúnyos névátvitelből keletkezett. CzF. ® ; Kniezsa: MNy. 35: 202, Szlisz. 291 ; Szól Sz.; Derne: MNyTK. 69. sz. 43; Tamás: Ung El Rum. 283. (Berneker: SlEt Wb. 1: 638; Machek: EtSIÖ Sl. 245; Slawski: SiEt. 3: 307.) Vö. konyha. kukucskál 1584: ,,Az kit az prophetac czac tauul kakuczkalac" (Born: Préd. 18. NySz.), de 1. kukucsol. 1788: bé-kukutskállok gr. (M. Musa 143: NSz.). — Kukocsgálódik sz., kukucsgálna gr.,kukudzsgáll (UMTsz.). J: 1584: 'gucken' # (1. fent)| kukucsol 1508: „íme v mi falunk alat al: ablakon nez. es roftelokon kakocol" (DöbrK. 403); 1566: be kakoczola gr. (Helt: Mes. 176: NySz.); 1663: kukucsolásnak sz. (Czegl: BDorg. 189: NySz.); 1868: kukuslotta gr. (Orbán B.: Székelyföld 1: 118: NSz.); 1873: Bekukucsált gr. (Borsszem J. tettei 5: NSz.). J: 1508: 'kukucskál, gucken' (1. fent) II kukucsál 1552: „Segidhenec meg tégedet az egbe nezőc es a chillag kakuchalóc" sz. (Helt: Bibi. 4: 79: NySz.); 1591 :kukocsalsz gr. (Helt: Arithm. 02: NySz.); 1777: kukutsálván sz. (NyF. 50. sz. 30); — kukicsál (MTsz.). J: 1552: 'kukucskál, gucken' (1. fent) ; kuksi 1775: „Vásár: Kuksi" (MNy. 58: 109). J: 1. 1775: 'a régi tolvajnyelvben:) vásár;im alten Rotwelsch: Messe, Markt' (1. fent). 2. 1880: megszólításra használt szó; Wort in der Funktion der Anrede (Arany J.: Arist. 1: 17: NSz.) || kukucs 1793: „Kukuts ! Kukuts !" (Magyar Játékszín 3: 250: NSz.). J: Arisz. 1793: 'kukk!, látlak! ide nézz!; kuckuck!'* (1. fent). B)fn. 1. 1845: 'színházi látcső; Operngucker' (Arany J.: EA. V. É. 254: NSz.); 2. 1858: 'nézőlyuk, lesőlyuk; Guckloch' (Toldy: Műszótár: NSz.) || kukucska 1828: Kukutska tehén neveként (MNy. 65:92); 1841: „kukucska: kíváncsi, a ki mindenbe beleüti az orrát" (MTsz.). J. 1. 1841: 'kíváncsi ember ; Guckindiewelt, neugierige Person' (1. fent); 2. 1882/1904: 'színházi látcső; Operngucker' (Jókai 70: 67. NSz.); 3. 1898-948: 'zsibvásár; Plundermarkt' (VMTsz.) II kukucsi 1863: „Künn es kukucsi, benn es kukucsi" (Kriza: Vadr. 341). J. Afn. 1. 1863: 'nézőlyuk; Guckloch ablak; Fenster' (1. fent); 2. 1900: 'apró vajasperec; kleine, mit Butter zubereitete Brezel' (VMTsz.). Bmn. 1893: 'közellátó; kurzsichtig, myop' (MTsz.). A szócsalád tagjai származékszavak, alapszavuk azonban bizonytalan eredetű. Feltehető, hogy származásbeli kapcsolatban van a kukkant-tel és annak rokonságával, bár az összefüggés szótörténeti-etimológiai vonatkozásai nem egészen világosak. A kukkant családjával való etimológiai összetartozása esetén az eredetileg feltehető hang-és mozgás jelenségeket kifejező jelentésből részben érintkezésen alapuló névátvitellel, részben talán a ném. gucken, kucken 'néz, kandikál, kukucskál' ige hatására fejlődhetett a nézés, látás körére utaló jelentés (l. kukkant a. is). Nehézség azonban, hogy a kukucskál családjában e feltehető jelentésfejlődés korábbi fázisai nem mutathatók ki. A korábbi az u-s tőváltakozással szemben az u-s alakok későbbi uralkodóvá válását is elősegíthette a kukkant-nak és a ném. gucken, kucken-nek a hatása. A szócsalád tagjai közül az igealakok látszanak eredetibbeknek. A kuksi és a kukucsi tréfás-játszi képzés (vö. pl. kuksi). A kukucs és a kukucska elvonás lehet az igealakokból. — A szócsalád adatolt jelentései érthetők a 'néz, kandikál' alapján. A kuksi 1. és a kukucska 3. jelentését a vásár látványosság jellege magyarázhatja. A kuksi 2. jelentésére vö. békás. — A 'kakuk' jelentésű N. kukucska más szó (1. kakuk). A N. kukucska 'egy fajta háló' és 'akácvirág, herefojtó aranka' (ezekre 1. ÜMTsz.) etimológiája tisztázatlan. — A szócsalád tövének a ném. gucken, kucken-ből való származtatása, valamint szlovák jövevényszóként való magyarázata aligha fogadható el. Simonyi: Nyr. 17: 64; Nyr. 32: 471; Beke: Nyr. 66: 581 ; Szós Sz.: Deme: MNy-TK. 69. sz. 42, 43; Kniezsa: Szlisz. 874 ; Bárczi: Szók.231; Kelemen: Mondsz. 21, kukucskál