A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára 3. Ö-ZS (1976)

Sz - szerep - szeret - szerez

­­ szerá­­ nabb, hogy a szerény­től független, esetleg a szerén való ellentéteként megformált, meg nem gyökeresedő szót képvisel. Budenz: NyR. 6: 28; CzF.®; Halász: Nyr. 8: 413; Király Károly: Nyr. 26: 446; Simonyi: Nyr. 30: 261; NyÜSz.®; Kardos A.: MNy. 2: 275, 277® ; Tolnai: Nyúr. 148: 212, 215; Kertész: Nyr. 59, 92, 93; Száll. 174; SzófSz.; Gáldi: Szóth­. 322. — Vö. szer. szerep 1787: ,,Ez a Komédiás nem jól játszotta a' maga' szerepjét, nem jól adta elő azt a' személyt, a' kit elő kellett vólna né­ki adni" (NyÜSz.). J. 1. 1787: 'színműben egy játékos alakítása, az általa mondott szöveg, az ennek megfelelő viselkedés; Rolle in einem Bühnenwerk'# (1. fent); 2. 1798: ? 'sajátos feladat, feladatkör, rendeltetés; Aufgabengebiet, Funktion' # (NytudÉrt. 38. sz. 71), 1806: 'ua.' (uo.); 3. 1833: ? 'tudatosan megjátszott, mesterkélt maga­tartás; geheud­elte Haltung'* (P. Thew­rewk J.: Törv. tan 10. NSz.); 1843: 'ua.' (Nytud Ért. 38. sz. 72); 4. 1941: 'műkedvelő színielőadás ; Diettanten Vorstellung' (MN­ ny. 3: 203).— Sz. —el 1840: szereplőnek gr. tár­gyas igeként 'szerepet alakít' (Remény 19: NSz.); 1843: 'tettetve mutat­ (NytudÉrt. 38. sz. 72); 1843: vendégszerepelni sz. (NyÜSz.) I .b­ 1845/1882. szereplők m­. gr. (Deák F.: Besz. 1: 557. NSz.). Nyelvújítási alkotás, keletkezésmódja azonban nem egészen tisztázott. Bartzafalvi Szabó Dávid teremtette meg valószínűleg származékszóként, melynek alapszava a szer főnév, képzője a nyelvújítási elvonásokban szó végre került : elem, vö. alap, terep, terep stb. Alakjának létrejöttében a Szerep földrajzi név (1150 k./13—14. sz., terep: An. 28.) léte is közrejátszhatott. A képzés alapja a szer-nek vagy a 'megfelelő mód' jelentése, vagy a sorra kerüléssel kapcsolatos használata lehetett.­­ A 'színműbeli sze­rep' fogalmának jelölésére a nyelvújítás korában más, nem maradandó kifejezések­kel is kísérleteztek: személy, személyviselés (1787. NyÜSz.), felvett személy, személynek viselése (1803: Márton Rolle a.); rolle (1820: Rolle [a szerep zárójeles értelmezéseként]: Haszn. Mul. 2: 24: NSz.), rolle ~ rolla (1827: MNy. 48: 213). CzF.­; Fogarasi AkNyÉrt. 4/7: 23; Imre Sándor: AkNyÉrt. 5/9: 48; Szarvas: Nyr. 10: 209, 11: 5; Ballagi M.: AkNyÉrt. 9/3: 18®; Lukács Lőrincz: Nyr. 11: 466; Ny.Sz.; Tolnai: Nyúl. 68: 205, 210, 216; Szót Sz.; Bárczi: MNy. 48: 16; Loványi: MNy. 48: 213; Gáldi: Szót K­. 26; Gr. L.: Nyr. 87: 497; Papp L.: NyrudÉrt. 38. sz. 71. — Vö. szer. szerel 1-2 1. szerelem szerez 1372 U./1448 k.: „Vaganak aga­kat ! És az agakban ver3enek nemy hajlekot", 3ere 3 (Jók K. 39, 130); 1416 U./1450 k.: zérze gr. (Bécsi K. 24); 1416 u./1466: meg 3ere3uen sz. (Münch K. 20); 1416 u./1490 k.:3e­r3ere sz. (Apor K. 130); 1495 e.: 3ere 3 (Guary K. 8); 1520: zirzend gr. (Gyöngy Gl. 342.); 1805: szerez (Verseghy F.: Ung. Sprach. 119. NSz.). 1: 1. [ma csak írásművei, zeneművel kap­csolatban] 1372 U./1448 k.: 'alkot; schaf­fen'* (JókK. 39); 2. 1372 U./1448 k.: '­el­rendel, előír, megparancsol; verordnen, vor­schreiben' (JókK. 84); 3. [főként a szerzi magát valamihez kapcsolatban] 1372 u./1448 k.: 'elhatároz valamit; sich entschließen­­ felkészül valamire; sich vorbereiten' (JókK. 37); 4. 1372 U./1448 k.: 'tárgyal, megbeszél; besprechen' (JókK. 38); 5. 1372 U./1448 k.: 'elrendez valahogy, előkészít valahogy; vor­richten, zurechtlegen' (JókK. 85); 6. 1416 U./1450 k.: 'eltervez, kigondol; ersinnen' (Bécsi K. 260); 7. 1416 U./1450 k.: 'gondos­kodik valamiről; besorgen ! elintéz valamit; erledigen' (Bécsi K. 6); 8. 1416 U./1450 k.: '(szépen elrendezve) elhelyez valahol, oda­helyez valahová; zurechtstellen' (Bécsi K. 276); 9. 1416 U./1466: 'tulajdonává tesz vala­mit, összegyűjt valamit; erwerben'* (Münch K. 139); 10. 1416 U./1466: 'meg­állapít, megállapodásszerűen megígér; be­stimmen, bestimmend versprechen' (Münch­ K. 63); 11. [be~] 1513: 'beilleszt, befoglal (szövegbe); einstellen, einschließen' (Nagy­szK. 314); 12. 1517: 'késztet, kényszerít; antreiben, zwingen' (DomK. 219); 13. [főként meg- ik.-vel] 1517: ? 'kiegészít, pótlólag hozzácsatol; ergänzen, hinzufügen­­ fokoz; erhöhen' (DomK. 101). 1577: 'ua.' (Kol­l.: NyF. 45. sz. 50); 14. [valakit 1521: 'valakit valamely célra talál, megnyer, magához fogad, másvalakihez juttat; jeman­dem eine Stelle verschaffen, einen Vertrag mit jemandem über eine Arbeit schließen' (MNy. 16: 17); 15. 1526 e.: 'előidéz, okoz; verursachen' (MNy. 43: 158); 16. [be~] 1781: 'előre gondoskodik valamiről, biztosít, megvásárol valamit, ellátja magát valamivel; im voraus besorgen, einkaufen'* (Patay S.: Indusok 370, NSz.). — Sz. szerzés 1372 U./1448 k.: 3er3ete gr. (JókK. 74) | szerzet ige 1372 U./1448 k.: 3er3ete gr. 'odakészíttet, odajuttat' (JókK. 75) | szerző 1416 U./1450 k.: zerző igenév (Bécsi K. 260); 1416 U./1490 k.: m­. gr. (1. fent) | szerződtet 1511: megh zerzewtteth (Nyelveml. 196) | szerződik 1517: zerzevdnenek gr. jelentése bizonytalan (Dom­ K. 264); 1542: 'írásbeli szerződést köt' (Lev T. 1:­15) | szerződés 1522: zerzevdeferevi gr. (HorvK. 115)­­ szerzemény 1645. szerze­mény (NyÜSz.). Származékszó: a szer névszóból jött létre -z denominalis verbumképzővel. Fő jelentésváltozataiban az alapszónak a meg­ 738 szerda

Next