Darányi Gyula dr.: Közegészségtan 3. Fertőző- és népbetegségek - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 169. (Budapest, 1940)
II. Fejezet. A légutakon át terjedő betegségek
meg, halálozás csak öreg emberek közt fordult elő, akik már 46 év előtt voltak oltva. — Keletre vagy olyan helyre utazás előtt, ahol himlő van, ajánlatos, ha az ember oltatja magát még akkor is, ha már 2—3-szor is volt oltva, mert 10—20 év után mégis csak bizonytalan az immunitás. Himlővel való expositio után röviddel a vaccinatio még jó eredménynyel járhat a betegség lefolyásának gyengítésében. Egy sydney-i járványban tett észlelet szerint az expositio után 2 napon belül oltottak egyike sem betegedett meg himlőben. Az oltási védelem kezdetét az oltás után 7—10 napra tehetjük, amit utánoltási kísérletekből állapítottak meg oly módon, hogy az oltás után következő napokon végeztek újraoltásokat. Ilyen utánoltások már a 7. napon alig sikerültek, a 4—5. napon is nagyon gyengén fejlődtek, míg előbbi, 2—3. napon végzett utánoltások rövidebb incubatióval fejlődtek ki, igyekeztek mintegy elérni az első oltások fejlődési fokát. Mivel a variola incubatiója 13 nap, ha az oltás és az infectio egy időre esik, akkor az illető nem kap variolát, mert a vaccina incubatiója jóval rövidebb: 3—4 nap. Ha 3—4 nap múlva az infectio után történik az oltás, akkor többedre csak csökevényes variola kiütés fejlődik, amikor is az oltási pustula már jó kifejezett. Ebből az is következik, hogy bárki az oltás után azonnal mehet himlőbetegekhez, pl ápoló anélkül, hogy megkapná a betegséget. A variola vírusa epidermalis virus, az immunitás szöveti (histogen) még pedig bőrimmunitás. Vérbe, illetve savóba átmenő immun (virulicid) anyagok kimutatása alig sikerült állatkísérletekben. Oltóanyagot nyúlnak érbe fecskendezve, a virus már egy óra múlva sem lesz kimutatható a vérben. Két óra múlva kimutatható azonban (nyúl cornea oltást használva) a májban, lépben, csontvelőben; négy óra múlva már itt sem, ,de még 48 óra múlva is a bőrben. Ilyen endovenás oltás után még 48 óra múlva is a nyúl hátbőrét epilálva és dörzspapírral ledörzsölve a nyirok rákenése nélkül is — vaccina fellépését tudjuk kiváltani. Ezzel tehát beigazoltnak látszik, hogy a vírusnak a bőrhöz van a legnagyobb affinitása. Az évekig tartó immunitás lényege azonban nyilván nem abban van, hogy a bőrben ellenanyagok halmozódnának fel és raktározódnának. Ennek oka nyilván allergia: a bőr sejtjeinek állapot (reactioképesség) változása. Ez pedig abban áll, hogy a bőr sejtjei olyan képességet nyernek, amely által sokkal gyorsabban tudnak ellenanyagokat képezni, mint ez a nem oltott egyén, a nem immunsejtek esetén történik. Ez a gyors, azonnal meginduló védekezés, — ami különben a revaccinatio gyorsabb reactiojában, rövidebb ineubatiojában is nyilvánul — teszi lehetővé nagymennyiségű ellenanyag képzését. Mielőtt még a himlő vírusa, az infectio megtapadhatna, azonnal elfojtják a rögtön képződött ellenanyagok. A szervezet sejtjei mintegy megtanulták a védekezést és a gyors ellenanyag képzést. Az oltóanyag nyerése. Négebben alkalmazták az ú. n. humanizált nyirkot, amit emberről emberre vittek át. Jenner még ilyent alkalmazott és az a módszer volt használatban a múlt században a 60-as évekig, amikor az állati, illetve a borjúnyirokra kezdtek az oltóintézetek áttérni. A humanizált lymphával nemcsak egyéb betegségek átoltásának (syphilis, esetleg tuberkulózis, gennyedések stb) a lehetősége van meg, de nehezen nyerhető is, így különösen járvány idején nem lehetne a szükséges menynyiséget megszerezni. Ezt az eljárást ma már el is tiltották. Eleinte a borjúoltás nem jól sikerült, mert csak sejtmentes, kinyomkodott hólyagtartalmat használtak. Később rájöttek, hogy a vesiculát környező hámsejteket is fel kell használni oltóanyagnak. Állati lymphát nyerhetünk különfélekép: 1. Spontán tehénhimlő továbboltásával.