Acta Hungarica 4-5. (1993-1994)
NYELVTUDOMÁNY - Szathmáry József: A Tisza helynevei Felső-Bodrogközben
SZATHMÁRY JÓZSEF (Eperjes) A TISZA HELYNEVEI FELSŐ-BODROGKÖZBEN Felső-Bodrogközt három nagyobb folyó: a Tisza, Latorca, Bodrog és több ér szabdalja. A múlt század végén megkezdett folyószabályozási munkálatok következtében azonban eléggé megváltozott a táj, megcsappant a folyók, tavak vize, sok mocsár tűnt el, erek, patakok száradtak ki. Némelyiknek már csak a neve él, a vizet hiába keresnénk. Az elmúlt évtizedekben aztán kiépítették a csatornarendszert és lecsapolták a még megmaradt vizenyős területeket is, így nagyon sok víznév ma tulajdonképpen termőföldet jelöl, mégis a névanyag utal a táj korábbi állapotára. Például a terület 294 állóvize közül csak mintegy 120 földrajzi név jelöl vizet, ami a kategóriába tartozó nevek 42,40%-a. A folyóvizek esetében is észlelhető bizonyos csökkenés, bár ez nem olyan nagy arányú, mint az állóvizek esetében. A Tisza a szlovákiai Bodrogközben 10 helynevet alkot, ami a terület vízneveinek 2,68%-a, a folyóvíznevek 7,14%-a, pl. Tisza, Új-Tisza, Nagy-Tisza, Holt-Tisza stb. két községben. Valóságos folyóvizek közé tartoznak még a Tisza-kanyar mint folyórész neve, ‘a folyó medrének ív alakú szakasza, görbülete Nagytárkánynál’, a Gázló mint ‘sekély vizű folyórész’, a Strand, Tisza-strand, ‘a Tisza fürdésre alkalmas, lapályos partrésze Kistárkányban’, de ugyanígy a Rév, Bezdédi-rév, Tuzséri-rév mint ‘átkelőhelyek a folyón szintén a Tisza részeit képezik. A Tice 11 helynevet alkot, ami a folyóvíznevek 8%-a, a víznevek közel 3%-a Felső- Bodrogközben. A Tice a Tisza és a Bodrog összekötője, amely, Agcsemőtől Bácskán, Leleszen, Pólyánon folyt keresztül, s Zemplénnél szakadt a Bodrogba. A folyók szabályozása után azonban nagyrészt kiszáradt. Egyesek a Tisza eredeti medrének tartják, ma a Tisza holt ágának tekintjük. A Tice, a Tisza nevének változata, benne a c hang megléte bizonyítja, hogy a X. században a Felső-Tisza vidékén már meghonosodott ez a mássalhangzó, amely egykor hiányzott nyelvünkből. /Bárczi -Benkö-Berrát: A magyar nyelv története. Tankönyvkiadó, Bp. 1967. 113.1./. A két folyónévből képzett összetételek két csoportba sorolhatók, aszerint, hogy a folyónevek előtagként meghatározó elemek, illetve a folyónevek alapelemek, amelyekhez előtagként köznévi meghatározó elemek járulnak. A Tisza, Tice alapelemek: Tisza, Új-Tisza, Nagy-Tisza, Ocska-Tisza, Holt-Tisza Kis- és Nagytárkányban; a Tice önálló alapelemként 11 esetben fordul elő 11 községben. Összetételben alapelemként viszont nem szerepel. Aránylag sok helynévben a Tisza, Tice a köznévi alapelem meghatározója, de ezek túlnyomó többsége nem vizet jelöl. Ilyenek: Tisza-bánya, Tisza-hát, Tisza-gát, Tisza-kert, Tiszagyöngye Vendéglő, Tisza-part, Tisza-parti-csárda, Tisza-parti-füzes, Tiszaszabályozási Hivatal, Tiszaszabályozási Társulat, Tisza-töltés, Tisza- Vendéglő, Restauráció Tisa, Tice-gaz, Tice-járó, Tice-lejáró, Tice-part, Tice-parti-kereszt, Ticére-járó, Псе-töltés. A Tiszakanyar, Tisza-strand, Tisza-torok, Tice-tó, Tice-torok, Tice-ér, Tice-szög viszont folyóvizet jelölő helynevek. Az ide tartozó helynevek száma: 27. Harmadik csoportba azok a nevek sorolhatók, amelyek ugyan nem tartalmazzák sem alapelemükben, sem meghatározó elemükben a Tisza, Tice folyóvizek nevét, mégis kapcsolatban