Alkalmazott Nyelvtudomány 12. (2012)
2012 / 1-2. sz. - TANULMÁNYOK - VÉKONY VALÉRIA: Írott nyelvi kétnyelvűség németországi magyar migráns gyerekek körében
Tanulmányok Alkalmazott Nyelvtudomány Vékony Valéria xnévfolyam 02-szám 2012- ELTE ВТК, Nyelvtudományi Doktori Iskola, Alkalmazott Nyelvészeti Doktori Program valeria@vekony.eu írott nyelvi kétnyelvűség németországi magyar migráns gyerekek körében According to the statistical data, more than half of the world’s population is bi- or multilingual. Still, bilingual literacy is a lesser investigated area. Writing and reading in two languages, especially in the initial phase, have been and remain a controversial issue. People, who become bilingual under natural circumstances, in the linguistic environment, take up an interesting position in this discussion. In their case bilingualism quite often does not indicate biliteracy. The aim of the present study is to give an insight into the bilingual written language acquisition of Hungarian-German bilingual children living in Germany. In the second part of the study, we present the results of a survey carried out in 2011 focusing on the acquisition of literacy in a bilingual context. 1. Bevezetés A tanulmány célja a kétnyelvű nyelvelsajátítás során fellépő egyes alapvető fogalmak tisztázása és a magyar-német írott nyelvi kétnyelvűség jellegzetességeinek bemutatása a Németországban élő másodgenerációs, migrációs háttérrel rendelkező magyar származású tanulók körében. A ma talán legelfogadottabb kétnyelvűségi definíció értelmében az az egyén tekinthető kétnyelvűnek, akinek a mindennapi életben szüksége van két (vagy több) nyelv rendszeres használatára (Grosjean, 1992). A bevándorlók alapvetően életvitelszerűen tartózkodnak a befogadó országban, így egyértelműen megfelelnek a definíció követelményeinek. A németországi magyar származású migráns fiatalok az esetek többségében közel anyanyelvi szinten beszélik a magyar és a német nyelvet. Az írott nyelvi kétnyelvűség kialakulásának feltételei azonban, szemben egyéb nyelvekkel (török, olasz stb.), nem kedvezőek. Ezt támasztja alá egy 2011-ben általunk lefolytatott kérdőíves felmérés is, amelynek idevágó eredményei ugyan csak egy szűk keresztmetszetét tükrözik a valóságnak, mégis bepillantást engednek a németországi magyarság magyar nyelvű literációs tapasztalataiba. A dolgozatban a továbbiakban bemutatom a magyar mint származási nyelv oktatásának körülményeit, valamint kitérek a tanulócsoportokat jellemző módszertani sokrétűségre is. 105