Bölcseleti Közlemények 4. (1938)

Schütz Antal: Szent Tamás tanítása az eucharisztia színekről

2 SCHÜTZ ANTAL cselő (tisztán tudományos) elmére lehet hivatkozni. Az elme pedig éppen a sajátos hittitkokkal szemben fogyatékos és gyámoltalan (I 2). Mind­­azáltal képes a maga erejére utalt emberi elme a hit területén is értékes építő tevékenységre. Mindenekelőtt van sok hitigazság, sőt éppen az alapvetők, melyek egyúttal észigazságok is, mint Isten léte, a lélek szellemisége és halhatat­lansága, az embernek Isten szolgálatára való kötelezettsége, stb. A hit legsajátosabb területén, a hittitkok világában is képes az ember nem­csak megmutatni, hogy ezek annak a logikának az útján vannak, melyet az ésszel megállapítható vallási igazságok megkezdenek, hanem meg tudja tenni — s ez Szent Tamás teológiájának egyik sarkalatos vonása —, hogy a kinyilatkoztatásból merített hitigazságokat axiómáknak tekinti (IV 1) és kimutatja, hogy ha egyet hittel elfogadok, a vele kapcsolatos többit a logika fonalán le tudom gombolyítani. Továbbá tud a hittitok megvilágítására ajánló szempontokat találni, rationes verisimiles; persze a hívők számára, hogy legyen min elmélniök és vigasztalódniok ; de nem a hitetlenek számára ; különben könnyen az a hiedelmük támad, hogy a mi hitünk ezekre a magukban gyönge érvekre támaszkodik (I 9). Végül pedig az iskolázott bölcselő képes megcáfolni a hit ellen támasz­tott észnehézségeket. A Summa contra gentes elsősorban erre vállalkozik. Az Eucharisztia tárgyalása is erre a húrra van hangolva (IV 61—9). Sokan úgy vannak vele, mondja Szent Tamás, mint a zsidók, mikor hallották az Úr szavát: «Az én testem bizonnyal étel és az én vérem bizonnyal ital. Aki eszi az én testemet és issza az én véremet, halált nem lát, és én föltámasztom őt az utolsó napon» (Jan. 6). Észbe veszi a sok nehézséget, amiket az Úrnak ez a szava kelt, és azt mondja : «Kemény beszéd ez , ki hallgathatja?» Velük szemben Szent Tamás az ő fönt vázolt programja értelmé­ben mindenekelőtt megmutatja, hogy ha megáll az eucharisztiás alap­igazság : Krisztus valósággal jelen van az Oltáriszentségben, követ­kezik, hogy csakis átlényegülés útján jelenülhet meg. Hogy ugyanis valami itt és most megjelenjen, ami előbb nem volt itt, arra csak két mód van : Az egyik az, hogy eljön ide másonnan. Az eucharisztiás megjelenülésnél ez lehetetlen ; többek közt azért is, mert Krisztus nem hagyja el Atyja jobbját és mert egyszerre sok helyen jelenik meg és van jelen az Oltáriszentségben. Marad tehát a másik mód . Egy itt és most jelenlévő dolog átváltozik a kérdésben lévő másik dologba ; tehát a jelen esetben a kenyér és bor átváltozik Jézus Krisztus testévé és vé­révé (IV 63). Ezzel azonban adva van a két nagy eucharisztiai titok, melyek a hitetlenek szerint megoldhatatlan nehézségek elé állítják az észt . A kenyér és bor valójában megszűnt, és mégis a kenyér és bor benyomását teszi. Ez az eucharisztiás színek kérdése. Másfelől valósággal jelen van Krisztus test szerint is, és érzékeink mégsem észlelnek semmit ebből .

Next