Bölcseleti Közlemények 8. (1942)

Borbély István S. J.: A hittitok mivolta és Isten látásának természetes vágya

2 BORBÉLY ISTVÁN a természettel és értékeivel akart törődni, ilyenkor a természetfölötti a maga igényeivel és áldásaival mint a természet erőinek megcsonkítása, és belső elszegényedése jelentkezett. Ezek a bonyodalmak inkább teológiai természetűek, de nincsenek elrejtve a vallásos életmegnyilvánulásokat természetes módszerekkel kutató tudomány előtt sem, úgyhogy a vallásbölcselet is érezni kény­telen ezt a belső feszültséget. Ő is vagy elfogadja a belső tapasztalat tanuságtételét, valami sui generis ismeretet, s akkor inkább személyes természetű vallomássá lesz. Vagy szigorúbb, az észelvekhez ragaszkodó módszerrel vizsgálja a kérdést, de akkor annak a veszélynek teszi ki magát, hogy a vallásos élet eredeti gazdagságából nagyon keveset fog megragadni. Ha pedig enélkül akar a vallásos életbe belepillantani, mindig töredékes képet fog tárgyáról nyújtani. A probléma sajátos nehézségét még fokozza, hogy nehezen lehet világos megoldást remélni. Nem elégséges ugyanis, hogy egyik-másik pontban lelkiismeretesen felmérjük a kapcsolatokat. Olyan természetű maga a tárgy, hogy mintegy középponti magaslatról átjárja a teológia és az élet egész területét. Ha egy részen sikerült a feszültséget eloszlat­nunk s az egyensúlyt valamikép helyreállítanunk, senki sem nyugtathat meg bennünket, hogy más fontosabb részletnél az ellentétek ki nem újulnak s nem terjednek tovább esetleg olyan területekre is, melyeket már egészen biztosaknak tartottunk. Jelen dolgozatunk a mai teológiában eléggé vitatott olyan problé­mát világít meg közelebbről, mely szintén az említett nagy rejtélynek egyik fejezete, s azt igyekszik világosabban felderíteni, váljon az emberi természet és a természetfölötti javak betetőzése, az Isten színelátása között van-e szorosabb kapcsolat, vagy nincs.­ Az emberi lélek csak 1 A kérdés irodalma. Sestili: De naturali intelligentis animae capacitate, atque appetitu intuendi divinam essentiam. Romae. 1896. P. Pégues : Commentaire franfais de la Somme I. q. 12. a. 1. P. G. de Broglie : De la place du Surnaturel dans la Philosophie de saint Thomas. Recherches de Sciences Religieuses XIV. (1924) 193—245; 481—496. P. G. de Broglie : Sur la place du surnaturel dans Ia Philosophie de Saint Thomas. Lettre á M. l’abbé Blanche. Recherches de Sciences Religieuses. XV. (1925) 5—53. P. G. De Broglie: Autóm de la notion thomiste de la béatitude. Archives de Philosophie. Vol. III., cahier 2. 55—96. P. d’Alés : Bulletin de I’ Institut Catholique de Paris, 25 mars 1925. pp. 78—82. P. V. de Broglie: De ultimo fine vitae humanae asserta quaedam. Grego­­rianum IX. (1928) 628—630. P. Elter: De naturali hominis beatitudine. Gregorianum IX. (1928) 269—306. P. O’Mahony : The desire of God in the philosophy of S. Thomas Cork. (1928.)

Next