Vasi Szemle 1959 (13. évfolyam, 1-2. szám)

1959 / 1. szám - A MAGYAR TANÁCSKÖZTÁRSASÁG EMLÉKEZETE - Horváth Ferenc: Az első proletárdiktatúra Vas megyében

VASI SZEMLE 1959. ÍV HELYISMERETI ÉVKÖNYV L KÖZEI A MAGYAR TANÁCSKÖZTÁRSASÁG EMLÉKEZETE HORVÁTH FERENC: Az első proletárdiktatúra Vas megyében (Horváth Boldizsár, Horváth Ferenc, Palánk István tanulmányaiból) A népek megúnták a háborút, és békére áhítoztak. Európa keleti részén összeomlott a kapitalizmus, s míg az európai tőkés társadalmak a háború okozta ínséggel, a nyomorékok százezreivel nyakukban kilátástalan jövő elé néztek, a nemzetközi nagytőke minden igyekezetével arra összpontosította erejét, hogy a kis népek gazdasági összeomlását a maga javára használja fel. Ez a politikai és gazdasági helyzet okozta Európa-szerte azt a polgári forradalmi hangulatot, amelynek mozgatóerői másutt is, nálunk is a szervezett munkásság soraiból, a parasztság elnyomottaiból, a polgárság haladó elemeiből szerveződtek, hogy megkíséreljék a még feudális korlátok közt nyögő élet bilincseit a haladóbb polgári forradalmi eszmék fegyvereivel ledönteni. Így kezdődött már 1917-ben nálunk, Magyarországon s megyénkben is a nagy tömegek gondolkozásában a háború befejezésének, az általános­ politikai egyenlőségnek, a földbirtok egyenlőbb elosztásának gondolata érlelődni, egy­szóval a polgári demokrácia érvényesülésének gondolata, s ez a gondolat nagy részben — legalábbis magyar viszonylatban — egészséges szellemű nacionaliz­mussal is párosult, hisz elméletben a nemzetiségi lakosságnak is minden tekin­tetben egyenjogúságot ígért. Mégis, hiába alakult meg 1918 november elején a Károlyi-kormány, hiába kiáltották ki a köztársaságot, hiába ígérgettek földosztást és reformokat. A nyílt és sajgó sebekre nem reformokra, hanem gyökeres gyógymódokra volt szükség, olyanokra, amelyeket annak idején a fiatal, megalakult Kommunisták Magyar­­országi Pártja képviselt: a szocialista átalakulás forradalmi programjára. Az átalakulás — az egyelőre ígért polgári forradalmi átalakulás — azonban a valóságban nemigen mutatkozott. Nem is mutatkozhatott, hiszen a létre­hozott nemzeti tanácsok csak címváltozást jelentettek, mert a polgári forra­dalom zászlója alatt a feudálkapitalizmus hívei megbomlott soraik újra­­erősítésén fáradoztak. A nemzeti tanácsok vezetői Vas megyei viszonylatban a feudális és legitimista arisztokrácia, falun az egyházi és feudális nagy­birtokosság köréből valók maradtak. A polgári forradalom hadseregét, a nemzetőrséget a valóban forradalmi elemek felmorzsolására használták fel, hisz ez a nemzetőrség sem vezetőiben, sem összetételében nem különbözött a feudális K. u. K. hadseregtől, s még mindig az arisztokrácia szolgája volt. A tőkés pedig a nemzetközi burzsoázia függvényeként kétségbeesetten védekezett a számára veszélyt jelentő demok­

Next