Vasi Szemle 1962 (16. évfolyam, 1-3. szám)

1962 / 1. szám - Kenyeres Lajos: Természetvédelem

VASI SZEMLE HELYISMERETI ÉVKÖNYV TERMÉSZETVÉDELEM A természetvédelemmel és annak eredményeivel az utóbbi időben nem­csak a szakirodalomban, hanem szélesebb körben is növekedő érdeklődéssel foglalkoznak. A napi sajtóban is jelennek meg erről szóló cikkek. Egy-egy védetté nyilvánításról hírek látnak napvilágot, vagy színes riport mutatja be valamelyik védett arborétumot. A felszabadulás után kulturális fejlődésünkkel párhuzamosan előrehaladást tett a maga útján a természetvédelem is. Bizonyos, hogy nálunk Magyarországon a természetvédelemnek hagyományai vannak, ennek gyökerei mélyen visszanyúlnak a múltba, de azok az okozati összefüggé­sek, amelyeknek nyomán az emberiség feleszmélt a természetvédelem szüksé­gességének jelentőségére, azonosak mindenütt, ahol emberi kultúra van. A Dunántúl múltja a magyar nép történetének egy darabja. Hagyományok­ban és történeti emlékekben gazdag minden tájrészlete. Az emberi kultúra évszázadokban vagy évezredekben kifejezhető korának emlékei keverednek itt a természet ősi állapotának a geológiai időszámítás szerint évmilliók messze­ségéből megmaradt természeti emlékeivel. Az összefüggés tudományos szempontból meg is van a kettő között, el sem választható egymástól. Amióta az ember megjelent a földön, a természet és az emberi kultúra egymásra állandó hatást gyakoroltak. A természeti erők sok változást okoztak a földtörténeti múlt során a táj arculatán. Nem is gondolná az ember a kedves dunántúli tájakon járva, hogy valamikor errefelé a végtelen tenger hullámai morajlottak. Az egyik tenger 150 millió évvel ezelőtt a föld­történeti középkor triász időszakában, a másik a jura időszakban mosta hazánk földjét és mindkét tenger itthagyta emlékeit, csak fel kell kutatni azokat. Mi minden történt e tengerek létezése idején, vagy elvonulásuk után? Milyen álla­tok, növények éltek itt egykor, milyen volt az éghajlat, amíg a változások soro­zatán keresztül kialakult a mai vonzóan szép természeti kép? Erre adnak választ és rekonstruálják az akkori életet és tájat a geológusok és az őslénytannal fog­lalkozó kutatók, amikor feltárják a föld mélyének természeti kincseit, a kősze­net, olajat, bauxitot. Több, mint egymillió évvel ezelőtt alakult ki az a vulkáni csoport, am­ely a Balaton tengernyi víztükrének oly lenyűgöző szépségű keretet nyújt. A bala­toni bazaltkúpokat tűzhányók működése után a külső erők, a víz és a szél együt­tes munkája építette és alakította ki mai formájában. Ezeknek a bazalthegyek­nek alapzatát az utolsó hazai tengerből, a Pannóniai-tengerből lerakodott homok- és anyagrétegek alkotják.

Next