Vasi Szemle 1962 (16. évfolyam, 1-3. szám)

1962 / 3. szám - Polgár Ferenc: Vas megye villamosítása (1895-1961)

POLGÁR FERENC: VAS MEGYE VILLAMOSÍTÁSA (1895—1961) A mai ember életéhez a folyamatosan rendelkezésre álló villamosenergia annyira hozzánőtt, hogy nélküle az élet jóformán el sem képzelhető. A lakás­nak, a munkahelynek, a közterületek világításának, a háztartási munkát meg­könnyítő mosógépnek, porszívónak, vasalónak, hűtőszekrénynek, a szórakozást, a művelődést szolgáló rádiónak, televíziónak éppoly éltető eleme a villamosság, mint az összes ipari üzemeké. A nagyüzemi mezőgazdaság sem képzelhető el villamoserőgépek nélkül. A korszerű közlekedés és híradástechnika is a villa­mosság igénybevételén és felhasználásán alapul. Elmondható, hogy a XX. század közepén nincs az életnek olyan területe, ahol ne volna fontos szerepe a villamos­energia felhasználásának. A villamosenergia fejlesztése és a fogyasztókhoz való eljuttatása viszonylag fiatal iparág, még 100 éves sincs. Fejlődése tulajdonképpen Edisontól számítható, aki 1879—81 között kidolgozta a párhuzamos fogyasztói rendszert, és az alvadó biztosító alkalmazásával megoldotta a fogyasztók szelektív védelmét. Ekkor az ívlámpát követő izzólámpa kidolgozásával megteremtette a villamosenergia felhasználásának akkoriban legfontosabb területét. A múlt század utolsó évtizedeiben — érthető módon — általában csak a kiváltságos helyzetű, nagyobb városokban indult meg a villamos világítás és erőátvitel megvalósítása. A váltakozóáramú rendszer az 1885-ben feltalált transzformátor révén kezdett fejlődni. Az első nagyobbszabású váltakozóáramú hálózat a „Tivoli—Róma távvezeték” 1892-ben még egyfázisú rendszerrel ké­szült. Hazánkban ez időtájt még alig ismert az elektrotechnika, s ez is oka, hogy a villamosítás csak lassan hódít tért az országban. Érdekes, hogy az első villanyfény nem Budapesten, hanem a Szabolcs megyei Mátészalkán gyulladt ki 1888-ban. Ezt követte Nagykanizsa és Kaposvár 1892-ben, Budapest 1893-ban, Eger és Pécs 1894-ben. Vas megye székhelyére, Szombathelyre 1895-ben került sor. Szombathely az úttörők rangsorában a 7., előkelő helyet foglalja el, megelőzve Miskolcot és Szegedet, amelyekre 1897-ben, vagy Debrecent, amelyre csak a századforduló után, 1908-ban került sor. Később kerültek villamosításra a Vas megyével szom­szédos megyék székhelyei, így Sopron (az ikervári erőmű jóvoltából) 1898-ban, Zalaegerszeg 1906-ban, Veszprém 1908-ban. A VILLAMOSÍTÁS ALAPJAINAK LERAKÁSA Vas megyét a századforduló előtti és utáni évtizedben a technikai fejlődés­ben élenjáró megyeként, Szombathelyt az ország egyik legkorszerűbb városa­ként emlegették. Ebben szerepet játszott az általános fejlődés, ami világ- s országszerte megindult, a Nyugat-közelség, de nem kis mértékben az is, hogy voltak megyénknek olyan haladó nagyjai, akik egyes időszakokban a fejlődés élére álltak. Vállalták a konzervatívok támadásai folytán a pillanatnyi nép­szerűtlenséget, és nemes céljaik elérése érdekében távlati feladatokat tűztek maguk elé. A feladatok megvalósítása érdekében felhasználták minden befolyá­sukat és meggyőző erejüket, s előnyös gazdasági lehetőségek biztosításával

Next