Vasi Szemle 1964 (18. évfolyam, 1-4. szám)
1964 / 4. szám - Köpeczi Béla: "Franciaország a birodalom megmentője és a kereszténység bajnoka": az 1664-es török hadjárat és a vasvári béke francia szemmel
amint erről értesülni fognak (ti. a levélből)”. A levélben Zrínyi elmondja az őszi hadjárat eseményeit, kiemeli a katonák bátorságát, az isteni gondviselés segítségét s kifejezi reményét a további sikereket illetően. A megkésett híradással egy időben Bécsből információk érkeznek arról, hogy Magyarországon és Erdélyben gyanakvással nézik a császári udvar szándékait. A Gazette január 12-i számában arról lehet olvasni, hogy a főemberek készek a szultánnak is meghódolni, ha a török Apaffi Mihályt Magyarország királyává nyilvánítja — annyira nem bíznak a bécsi udvar erejében és szándékaiban. Ugyanennek az újságnak egyik márciusi számában újabb beszámoló jelenik meg Zrínyi téli haditetteiről, aki a verses újságok hőse is lesz. A Muse Historiques című verses újság március 8-án így ír róla: J’ai scu d’un Pére Mathurin Que le preux Comte de Sérín, Guerrier, dit-on, des plus habiles A conquis trois ou quastre Villes, Et qu’en un combat obstiné II avoit, mesme exterminé Plus de trois mil en sa furie De Turcs et Gens de Tartarie... (Megtudtam egy Mathurin atyától, hogy a hős Sérin gróf, akiről azt mondják, hogy az egyik legügyesebb harcos, három vagy négy várost elfoglalt és hogy makacs harcban több mint háromezer törököt és Tatárországból való embert irtott ki dühében.) Ugyanez az újság egy kis verses történetet költ abból a hírből, hogy a magyarok elfogták az érsekújvári pasa háremhölgyei közül a számára legkedvesebbet, leírja a „hős” efölötti bánatát s különböző próbálkozásait, hogy visszaszerezze „szép Helénáját”. A győzelemről szóló hírek után rövidesen arról értesülnek Párizsban, hogy Zrínyi feladta Sziget, majd Kanizsa ostromát, mert nem kapott megfelelő segítséget a bécsi udvartól. Vszrinyivár eleste nagy érdeklődést és felháborodást vált ki a francia sajtóban. A Gazette extraordinaire-t ad ki „Sérin várának elfoglalása a törökök által azzal együtt, ami ostrom alatt történt: mindez egy német levélben” címmel. Az állítólagos német beszámol Zrínyi elégedetlenségéről, aki úgy látta, hogy három évi munkáját és harcát tette semmivé a segítség elmaradása, és aki elhatározta, hogy a császárhoz fordul és panaszt tesz a vonakodó tábornokok ellen. A Muse Historique is beszámol erről az eseményről, de szerzője, Lőrét, fenntartással él Zrínyi véleményét illetően, szerinte a többi császári tábornoknak is lehetett oka arra, hogy nem követte a magyar főúr tanácsait. A francia sajtó azonban mindenekelőtt a francia önkéntesek útját kíséri figyelemmel. Júliusban jelentik, hogy megérkeztek Bécsbe. A szentgotthárdi csatának a híre csak augusztus vége felé jut el Párizsba. A Muse Historique augusztus 23-án értesül arról, s 30-án már részletes leírást is ad, amely kiemeli a franciák bátorságát. A Gazette kisebb híradások után szeptember 5-én francia forrásból származó különbeszámolót közöl. A levelet augusztus 12-én írták Bécsből, s címe a következő: „Les particularités du Combat donné entre les Troupes Impériales et celles des Turcs, Proce la riviére de Raab en Hongrie, le tout contenu en la lettre d’un Officier de l’Armée”. A francia tiszt részletesen elmeséli a körmendi csatározást, majd pedig a szentgotthárdi ütközet le