Vasi Szemle 1969 (23. évfolyam, 1-4. szám)

1969 / 1. szám - Ötven éve történt

5-VAS­I SZEMLE-ж ÉVFOLYAM HELYISMERETI FOLYÓIRAT 1. SZÁM ÖTVEN ÉVE TÖRTÉNT Fél évszázaddal ezelőtt a Nagy Októberi Szocialista Forradalom példáját követve a dolgozó tömegek támogatásával a magyar mumikásosztály győzelemre vitte a szocialista forradalmat, megteremtette Magyarországon is az első prole­tárdiktatúrát. A Magyar Tanácsköztársaság győzelme a kapitalizmus általános válsága talaján született meg. Egyben hozzájárult a válság elmélyítéséhez is. A kapitalizmus belső ellentéteinek éleződése az objektív forradalmi helyzet létrejöttéhez vezetett. A forradalmi hullám megremegtette Európát. Németor­szágban és Ausztriában a polgári demokratikus forradalom megdöntötte a csá­szárságot és a Habsburg-monarchiát. Az 1914—1918-as években Magyarországon is pattanásig feszültek a társa­dalmi ellentmondások. A dolgozó tömegek elégedetlenek voltak helyzetükkel. A háború első éveiben a néptömegei­ ellenállása többnyire még spontán módon jutott kifejezésre. A háborús terrorintézkedések hatására e spontán megmozdu­lások szaporodtak. A baloldali szocialisták tömegk kapcsolatai erősödtek. A forradalmi mozgalom fejlődése oda vezetett, hogy győzött hazánkban a polgári demokratikus forradalom. Megdöntötte a monarchista rendszert, kivívta az ország függetlenségét, polgári demokratikus kormányzatot teremtett. A forradalom népi jellegét az adta, hogy a forradalom vezetője a munkás­­osztály volt, tömegbázisát, hajtóerejét a katonaság, értelmiség és a kispolgárság, a néptömegek képezték. A munkásosztály a hatalmat még nem tudta megragad­ni, de maga is létrehozta saját hatalmi szerveit, a tanácsokat. A polgári demokratikus forradalom győzelmével azonban a reformista szo­k­­áldemokratákkal szövetkezett liberális burzsoázia koalíciós kormányzata ke­rült hatalomra. Ennek célja az volt, hogy liberális reformokkal mentse meg a magyarországi kapitalizmust a bukástól. A szavak és a tettek egysége nem volt meg. A tulajdonviszonyokban meglevő feudális maradványokat nem számolta fel, a föld- és gyárfoglaló mozgalmakat terrorakciókkal igyekezett letörni. Ez a politika odavezetett, hogy a tömegek radikalizálódása tovább folytatódott. A társadalmi ellentétek kiéleződése, a burzsoázia és a jobboldali szociál­­demokraták elszigetelődése, a tömegek radikalizálódása, a KMP tömegbefolyá­sának rohamos növekedése nyomán 1919 elejére a burzsoá hatalom válságba ke­rült. Ismét forradalmi helyzet alakult ki Magyarországon. A magyar proletariátus a szocialista forradalom megvívásának történelmi feladata elé került. A Kommunisták Magyarországi Pártjának történelmi érde­me, hogy a magyar munkásság számára reális harci célkitűzéssé tette a hatalom

Next