Vasi Szemle 1994 (48. évfolyam, 1-4. szám)
1994 / 3. szám - ASZTAG - Fülöp László: Helynevek a történelmi Vas megye ausztriához csatolt területén a Nádasdy család 16. századi leveleiben
Steiermark - Stájerország (Stayer, Stayerország, Stayer, Stayerország) Tirol - Tirol (Thyrolis) OSZTRÁK VÁROSOK Fürstenfeld - (Felestem, Fölöstöm) Graz - Grác (Gerécz, Gherech, Gréc) Krems - (Kermes, Kremcz, Kremz) Linz - (Lincz, Lyncz) Radkersburg - Regede (Regede, Rekede) Salzburg (Salczburg, Salczburg, Schalczburg) Wien - Bécs (Bécs, Wienna) Wiener Neustadt - Bécsújhely (Bécsújhely, Császárújhely, Németújhely, Újhely) BURGENLANDI HELYSÉGNEVEK Althodis - Óhodász (Hodász) Az 1374-es egyszerű magyar alak arra utal, hogy a falut királyi hódvadászok lakták. Az előtag Markt-Neuhochs nevével van korrelációban. A német elnevezés a magyarból való átvétel. Alt-Schlaining - Ószalónak (Szálának, Szalolnok, Zolonk) Neve szláv személynévből keletkezett magyar névadással. Az 1271-es adat később kiegészült az Ó-Alt előtaggal, amely Stadt-Schlainingtól különbözteti meg. A német forma részfordítás a magyarból, 1443-ban olvasható először. Antau - Selegszántó (Szántó) A magyar előtag a Seleg, a Wulka régi magyar neve. Az 1360-ban említett Szántó a folyó mellé települt, lakói földművelésre kötelezett szolgálónépek lehettek. A német név a magyarból téves tagolással keletkezett, az előtte használt ,az’ határozott névelő miatt. Bernstein - Borostyánkő (Borostyán) Első német adat 1249: Perisban. 1327-ben jelenik meg a magyar Borostyán elnevezés, amely népetimológiás forma. A nevet kiejtése alapján azonosnak vették a borostyán - repkény növénynévvel. Akő utótagot később vette föl a hegyre épült vára miatt. Deutschkreutz - Sopronkeresztúr (Bogyuzló - Keresztúr) A levelekben szerepel a falu elsődleges neve (1245: Bogyoszló), valamint az 1364-től használt Keresztúr is. Az előző személynévből keletkezett, az utóbbi a templom titulusára utal. Később a falu lakóira utalva a Német-Keresztúr is gyakori. Az előtagot (Sopron, Ödenburg) hivatalosan kapta, mivel e járásba tartozott. A német alak a magyarból történt fordítás. Draßburg - Darufalva (Dranspurk, Dranszpurk, Draszburg, Drathpurk, Drazpwrk) A falu korábbi magyar neve Dorog volt (1430). Ezzel párhuzamosan alakult ki a német elnevezés, amelynek alakja a levelekben igen változatos és eltérő. Az újabb magyar nevet tudatosan magyarították. Eberau - Monyorókerék (mogiorokkerek, Mogyorókerék, monarókerek, monyarokereke, Monyarókerék) A levelek igen gyakran emetett települése.