Vasi Szemle 2004 (58. évfolyam, 1-6. szám)

2004 / 1. szám - FORRÁS - Krizsán László: Magyar László hitelesen, I. Kámba ország leírása

Vasi Szemle 2004. LVIII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM Az Afrikában keletkezett Magyar-kéziratokban gyakran található a közhasználatú alaktól eltérő írásmód. Többnyire a pontok, vesszők következetlen, a szabályoktól eltérő alkalmazása szembetűnő, olykor érthetetlen. A Magyar­ irományok nyelvi átdolgozását szükségesnek ítélő személyek, éppen az írásjelek alkalmazása terén mutatkozó bizonyta­lanság miatt javasolták a kiadásra kerülő szövegek nyelvi átfésülését. Sajnálatos, hogy csupán a hibákat észlelték, de azok keletkezésének körülményeit, okát nem vizsgálták. Pedig még a közönség számára sem érdektelen, hogy olyan leírást olvashat, amely nem íróasztal mellett, hosszas töprengésből született, hanem az Afrikai vadon valamely ár­nyékos tisztásán, kidőlt fatörzsre vagy a kutató térdére fektetve, az átélt valóságból, saját készítésű tollal és írófolyadékkal készült. Ezekkel az íróeszközökkel a szabályoknak megfelelően írni igen nehéz lehetett. A „tinta” megfolyt, és vesszőt rajzolt oda is, ahova pont kívánkozott vagy a maga faragta toll torzította el a betűket és írásjeleket. A kéziratokban fellelhető helyesírási hibák azonban nem befolyásolják a Magyar­források hitelességét. Ezt egyedül a kiadás során végzett „szerkesztés" csökkentette! Ezért, a Magyar Lászlótól származó Afrika-történeti források hitelességének hely­reállítása érdekében szükséges e kéziratok újraközlése, betűhű alakban. A Kamba és Oukanyama országokban végzett kutatások eredményeit eredetileg egy nagyobb terjedelmű kézirat tartalmazza. A Vasi Szemlében való közölhetőség érde­kében az egyébként is két önálló részt tartalmazó szöveget megfeleztük. Jelen közlemé­nyünkben különös figyelmet érdemel egy fegyveres politikai puccs és az afrikai „isten­ítéletek” leírása. A folytatást, az Oukanyama tartományokban végzett megfigyeléseket következő szá­munkban közöljük. A TUDÓS PUBLICOMNAK KIVONAT DÉL AFRIKA BELSEJÉBEN, TETT UTAZÁSOMBUL MEG­ÉRKEZÉSEM KÁMBA ORSZÁGBA, AZ OTTANI POLGÁRI HÁBORÚ. Oda hagyva Gámbos tartományt, tizenegy napig tartót, és fáradságos utazás utánn az Ajfei homok sivatagokon keresztül, hol csak gyéren vala található, az iható viz­e­ik Júliusba 1852-ik évben el­értem Kámba országot. Alig megérkezve, minden felül csoportosan tódultak felém, a lakosok, mind a két nembűi, nagy kiáltásokkal nyilvánítva örömöket látogatásomon, és körülvéve késértek, a vendég elfogadására rendelt helyre, mely egy nagy térség vala, bőven árnyékolva, nagy kiterjedésű zöld fákkal, melyeknek híres árnyéka egy valódi kincs, az utasra, ezen forró éghajlatok alatt.­­ Hol letelepedve, asszonyok és leányok vetélkedve hoztak számomra ajándékokat ,ez fris tejet, amaz tyúkokat és maszambála lisztet. A fér­fiak elefánt, és hipopotanus szárított húst. - Nagy lármával körültem, mindenki iparkodott tudni neve­met, és születésem földjét. A nőnem itt is, sokkal kiváncsiabb, hajamat és orczámat tapo­gatva, először visza­borzadtak, annak különös volta miatt; de csakhamar, megbátorodva kérdezték, ennek, vagy amannak okát, p. o: bőröm miért oly fehér? és hajam oly sárga és hoszokás, a­melyet a legjobb módon, megválaszolván, csakhamar jó barátok lettünk.

Next