Vasi Szemle, 2018 (72. évfolyam, 1-6. szám)
2018 / 5. szám - KRÓNIKA - Tudósítások, hírek
Krónika TUDÓSÍTÁSOK, HÍREK TOLNAY SÁNDOR NAP - EMLÉKÜLÉS Lukácsháza, Művelődési Központ, 2018. szeptember 13. Az emlékülést az Állatorvos-tudományi Egyetem, a Magyar Állatorvosi Kamara Pannon Területi Szervezete, a Vas Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Földhivatali Főosztálya és Lukácsháza Önkormányzata rendezte az állatorvosi képzés megalapítója, Tolnay Sándor születésének 270. és halálának 200. évfordulóján. Megnyitó beszédében Horváthné dr. Sélley Erzsébet megyei főállatorvos köszöntötte a hallgatóságot, a megjelent tisztségviselőket, állatorvosokat, előadókat. Horváthné dr. Sélley Erzsébet előadásában diaképek felhasználásával ismertette a nagy előd származásával kapcsolatos kutatási eredményeket, néhány esetben kijavítva a téves adatokat. A legkorábbról ismert ősök Tolna megyéből indultak és érkeztek - valószínűleg a török elől menekülve - Nagyszombatba, majd három ágon tovább Komáromba, Sopronba, illetve a dédapa a Vas megyei Nagycsömötében telepedett le 1660 körül. Előkerült az eredeti, 1643-as családi címer is. Katolikus anyakönyvi iratok szerint Tolnay Sándor 1748. szeptember 8-án született evangélikus vallásban. 1791-ben vette feleségül a húsz éves budai hajadont, Fischer Antóniát; házasságából öt gyermek született. Életében végig a kurucos szellemiség volt meghatározó, ami tudományos működését is jellemezte. Állatorvos-nyugdíjas egyetemi professzorként érte a halál 1818. április 26-án. A családtörténet bemutatása után az előadó az idei Tolnay Sándor-díjasokat sorolta fel. (A díjat az Agrárminisztérium alapította 1992-ben, és minden évben augusztus 20-án osztják ki.) Felhívta a jelenlévők figyelmét arra is, hogy Kern István, szenvedélyes velemi gyűjtő jóvoltából rendkívül érdekes és értékes kiállítási anyagot lehet megcsodálni a teremben. Tárgyi eszközök (pl. régi patkók) mellett itt található egy eredeti, Tolnay Sándor által 1784-ben Bécsben írt könyvecske, amely a patkolásról szól. Főállatorvos asszony nagy szeretettel köszöntötte a jelen lévő Molnár Rezső aranydiplomás kollégát is. Dr. Szinesi András előadásában úgy látta, hogy a magyar állatorvoslás hajói - az Egyetem, a Kamara, a NÉBIH és a Hatósági Kar - egy irányba tartanak. A közös gondolkodást és cselekvést jelzi az is, hogy évek óta már nemcsak Vas megye, hanem az egész pannon térség megemlékezik Tolnay Sándorról. Dr. Oravecz Márton abból indult ki, hogy a XVII. századi keleti marhavész idején milyen fontossá vált a szakemberek jelenléte; az ezt megalapozó egyetemi képzéssel Tolnay Sándor tudományos rangra emelte az állatorvoslást. Az általa megkezdett orvoslás célja ugyan örökérvényű, a feladatok és kihívások azonban mindig új szempontokkal változnak. Ma már figyelembe kell venni az állat - ember - természet kapcsolódásait, globális szinten. A klímaváltozással korábban egzotikusnak gondolt betegségek jelennek meg Európában, lásd: afrikai sertéspestis. Az élelmiszer a logisztikai és utazási szokások miatt fertőzést közvetítő eszközzé vált mind az állat-, mind a humán betegségek esetében. A betegségmentesítési feladatok a jövőben sok éven át adnak munkát a szakmának. Az állatorvosi szolgálat megszervezése óta eltelt százharminc év is bizonyítja, hogy az élelmiszerlánc-biztonság öszszehangolt felügyelete ma is jó kezekben van Magyarországon.