Dessewffy Emil - Kovács Sámuel (szerk.): A Tiszaszabályozási alsó szabolcsi (jelenleg észak-bihari) Társulat könyve: a társulati pénzügy iránti tervezettel (Debrecen, 1859)
Első rész: A Tiszaszabályozási eszme feltünése. A kezdet, a fejlődés, a szerkezet, s a jelen álláspont
4 ELSŐ RÉSZ. A Tisza szabályozási eszme feltűnése. A kezdet, a fejlődés, a szerkezet, s a jelen álláspont. Évezred óta lakik a magyar a Tisza partjain, nem mondunk valótlant, ha azt állítjuk, hogy a Tisza kiválólag magyar folyam, hogy annak partjaira különösen magyar faj vette lakását. Kérdezhetni! miért haladt a Tiszaszabályozás megkezdése korunkig? mert meg kell vallani nem találhatni sok és jelentékeny adatot múlt századokból, mely e tárgybani tartósabb sikerű munkát mutatna. A csersz árka s némely a Tisza partjain ezzel egybefüggésben vagy szétszórva lévő munkanyomok, inkább más mint szabályozási kezdetet, vagy építészetet mutatnak. Ezen sok százados mulasztás oka a nemzet viharos múltjában a kedvezőtlen nemzeti és társaságos viszonyokban keresendő, míg egy részt be is kell vallani, hogy korunkig a magyar előbbi indolentiájának sok mulasztás rovathatik fel, ha nem is a közel , de legalább a régebben múst, időkből. Bár mi legyen a szabályozás eddig történt haladásának oka elég ahoz, hogy korunknak tartatott fent az építészet a mesterségek és vegyészet, s a műtan ezen fáradhatatlan és sikeres korának, hogy a Tiszaszabályozás létre jöjjön, szívemelő önérzés, hogy már némileg kivitel pontján, némileg derekas munkában érik az egész vállalat! — A magas kormányi s az országos intézkedések egymás után rakták az alapot, melyen ily vállalat létesülhetett. — Az 179°. évi 67. t.czikkben, hol az ország jövő felvirágzására, úgy szólván, tele marokból vetettek hazánk attyai, küldötség rendeltetett országosan a többek között kidolgozni a folyók szabályozása dolgában is mi lészen teendő. — A jelen században az 1807. XVII. t.czikkben rendelkezés létetett a folyók kártékony áradozásai ellen teendő munkálatoknál a részt