Toldy Ferenc: A magyar nyelv és irodalom kézikönyve a Mohácsi vésztől a legújabb időig (Pest, 1855)
Tizennyolcadik század
655 KÖLTÉSZET. XVIII. SZÁZAD. 656 dusnak Verse nemét s lelkét igyekeztem benne követni, Nem tárgyát s szavait, melyekkel verte Lycambest. És netalám hitványb bokrétát adj azon okból, Hogy félénk voltam megváltoztatni poétám Versnemeit s mesterségét : tudod, Archilo Verseit a bátor Sapphó versébe keverte, Alcaeus is, de kit a tárgy s rend különít meg Sem mátkát, ki magát felakasztván fojtsa kötéllel. Én ezt, kit mások még nem hirdettek, először ismertettem meg Rómával, római lantos. Örvendek, hogy ez újságért a szép nemes elmék, Könyvemet olvasván, jó szívvel vannak irántam. Kérded okát, mért az, ki hon olvasgatja, dicsérje Munkámat, küszöbén túl rágalmazza kevélyen? A szeles alnépnek gazdag lakodalmakat adni Mert sem spát rút versekkel legyalázni nem Nem szoktam , sem ajándékban szúrágta ruhákat, Hogy neki megtessem. Nem járom hallani jó-fö Versíróinkat, kiket én se boszontok azonban. Még egy grammatikus céhet sem voltam uralni, S nem méltólok az óbodonoknak előtte kerengni. Ezt bánják. Ha nekik mondom : Szégyenlemmilyen Nagy számúak előtt méltatlan versemet, és azt, A mi magába kicsid, fel akarni nagyozni, nem illik . Ugye nevetsz, hozzám szól egynémely : Jupiternek Tartod fenn, mert bizakodós, hogy csak te vagy édes kézajakú költő, és tetszel, hegyke, magadnak. Orromat, effélét hallván, felhúzni világért Sem merem, és félek, nehogy éles körme levágjon. E helyt nem szeretem : szűnjünk vetekedni, kiáltom. A játék viadalt s haragot nemz, a harag undok Gyülölségeket és siradalmas harcokat indít, amattól indul. CSOKONAI VITÉZ MIHÁLY. 1773-1805. CSOKONAI Vitéz Mihály nov. 17. 1773. Debrecenben született, hol atyja József közkedvességű seborvos volt. Első nevelését gondos anyja, Diószegi Sára vezette, egy a magyar olvasást buzgón s értelmesen gyakorló nő, kinek mívelő környületében gerjedt fel a kis Csokonai olvasó kedve, mely első ifjúságában már szenvedélylyé erősödött. Éhez járult a két Budainak, Ferenc és Ézsaiásnak, magán oktatásuk, melyeknek ő főleg tudományos irányát köszönte ; a Verselésbe id. Kovács József vezette be. A gymnásiumi osztályokat 1788. a debreceni collegiumban végezvén, az akadémiai folyamra ment által, s mint togátus a bölcsészeti, történelmi és hittudományokat ugyanott hallgatta. Nagy kedvvel űzte a természeti tudományokat is, s különösen a növénytanban némi jártasságra vergődött; a régi és új nyelvek és irodalmakban pedig nappali és éjjeli szorgalma által korán terjedelmes és összefüggő tudományos ismereteket szerzett magának, úgy hogy collegiumi éveiben már, a bibliai, a latin, úgy az olasz, francia, német nyelvekben jelesül képezné ki magát, sőt angolul is olvasna; ezek mellett korán verselgetett is, eleinte Kovács befolyása alatt a leoninus Gyöngyössi János módja szerint, melyet azonban nem sokára elhagyott, miután Kazinczy is mint költő lépvén fel, Csokonai egész lélekkel az új irányhoz csatlakozott. Ezen első időszakából számos leiró s alkalmi költeményeken kivül, melyek írására főleg az iskola s iskolai viszonyok által gerjesztetett, a satkai költészetben tett néhány, ebbeli talentomát tanúsító, kísérleteket, mikhez többi közt az akkori politikai eseményekre vonatkozó Békaegérharc (1791.) a Blumauer-Szalkay módjában, s Tempefői című első vígjátéka (1793.) tartoznak; ezek mellett több rendbeli fordítá