Toldy Ferenc: Toldy Ferenc összegyűjtött munkái 2. kötet (Budapest, 1868)

VI. Csokonai. 1773-1805

CSOKONAI ÉLETE. 143 hazát(241). A felszólítás szerényen Cserei Farkasra hárítá az indítvány érdemét, ki kész vala a költséget egészen felvállalni, ha épen e neme a megdicsőítésnek nem kívánja múlhatatlanul, hogy ah­oz a nemzet minél több tagjai járuljanak. Egyszerű emlék leendett az, melyhez a zsibói márványt minden esetre Cserei ajánlá, s a felírás ez: CSOKONAI VITÉZ MIHÁLYNAK HAMVAI ,? SZÜLETETT MDCCLXXIII. NOV. XVII. MEGHOLT MDCCCV. JAN. XXVIII. ÁRKÁDIÁBAN. ÉLTEM. ÉN. II. Fazekas urat. De szeretném a systematicus rendet a verseknek sorjában magam feltenni.“ (U. ott, 55. 56. 1.) S midőn Szent­­györgyi „az autokratok­ jelentésért“ neheztelésüket adá tudtára azoknak, kiket a dolog illetett: „aki érzi — így ír K. mart. 13. 1805. — hogy jót teszen, hogy azt jobban mint ő más tenni nem fogja, az az ilyetén lépés által megelőzi a cabalákat.“ Nem tagadhatni, hogy a Cs. baráti előtt a „cabala“ a fenfor­­gott viszonyok közt rendesen hangozhatott. „Én értettem — folytatja — hogy Debrecenben nincs senki, aki azt a munkát úgy tegye, mint főh­adnagy Fazekas úrnak segedelmével és azok­nak tanácsokkal, akik Csokonai életében és utolsó óráiban is­merték, én fogtam volna tenni, mert, amint Cicero mondja, ezen stúdiumokban töltvén el egész életemet, videor hoc iure quodam meo etc. Vagy azt a modestiát grimasszoljam talán, hogy azt a Halmiak“ — (az olvasó meg fogja a célzást érteni) — „jobban fogják tudni mint én? Jobban-e azok, akik soha egy sort is nem nyomtattattak, ha szintén nékem kedves és becsült barátaim is?“ (IL­ott, 65. 66. 1.) — Egy más pontja az össze­koccanásnak az a jellemkép volt, melyet Kazinczy a nekro­lógban Csokonairól adott, s melyről a XXI. fejezet szól. 241) Költ július 30. 1806. s megjelent a Hazai Tudósítá­sok 1806-ki folyama 119. s küv. 1.

Next