Toldy Ferenc: Toldy Ferenc összegyűjtött munkái 2. kötet (Budapest, 1868)
VI. Csokonai. 1773-1805
CSOKONAI ÉLETE. 143 hazát(241). A felszólítás szerényen Cserei Farkasra hárítá az indítvány érdemét, ki kész vala a költséget egészen felvállalni, ha épen e neme a megdicsőítésnek nem kívánja múlhatatlanul, hogy ahoz a nemzet minél több tagjai járuljanak. Egyszerű emlék leendett az, melyhez a zsibói márványt minden esetre Cserei ajánlá, s a felírás ez: CSOKONAI VITÉZ MIHÁLYNAK HAMVAI ,? SZÜLETETT MDCCLXXIII. NOV. XVII. MEGHOLT MDCCCV. JAN. XXVIII. ÁRKÁDIÁBAN. ÉLTEM. ÉN. II. Fazekas urat. De szeretném a systematicus rendet a verseknek sorjában magam feltenni.“ (U. ott, 55. 56. 1.) S midőn Szentgyörgyi „az autokratok jelentésért“ neheztelésüket adá tudtára azoknak, kiket a dolog illetett: „aki érzi — így ír K. mart. 13. 1805. — hogy jót teszen, hogy azt jobban mint ő más tenni nem fogja, az az ilyetén lépés által megelőzi a cabalákat.“ Nem tagadhatni, hogy a Cs. baráti előtt a „cabala“ a fenforgott viszonyok közt rendesen hangozhatott. „Én értettem — folytatja — hogy Debrecenben nincs senki, aki azt a munkát úgy tegye, mint főhadnagy Fazekas úrnak segedelmével és azoknak tanácsokkal, akik Csokonai életében és utolsó óráiban ismerték, én fogtam volna tenni, mert, amint Cicero mondja, ezen stúdiumokban töltvén el egész életemet, videor hoc iure quodam meo etc. Vagy azt a modestiát grimasszoljam talán, hogy azt a Halmiak“ — (az olvasó meg fogja a célzást érteni) — „jobban fogják tudni mint én? Jobban-e azok, akik soha egy sort is nem nyomtattattak, ha szintén nékem kedves és becsült barátaim is?“ (ILott, 65. 66. 1.) — Egy más pontja az összekoccanásnak az a jellemkép volt, melyet Kazinczy a nekrológban Csokonairól adott, s melyről a XXI. fejezet szól. 241) Költ július 30. 1806. s megjelent a Hazai Tudósítások 1806-ki folyama 119. s küv. 1.