Figyelő, 1874. január-december (4. évfolyam, 1-52. szám)
1874-10-18 / 42. szám
FIGYELŐ . 49- kor csak a tanév végén létező tényleges állapot veendő tekintetbe. Magának az értesítőnek, ha nem is lényeges, azonban semmiesetre sem felesleges része az intézeti szabályok lényegesebb pontjainak közlése. Ezen intézeti szabályok nem vonatkoznak egyedül az ifjúságra, habár az úgynevezett fegyelmi és tanulmányi rend legtanulságosabb rész a szakférfiúra nézve. Ezen fejezet alatt igen célszerűen lehet közleni az intézet fentartói s a tanári kar közt fenálló viszonyt s különösen annak azon pontjait, melyek a legutóbbi tanév alatt változást szenvedtek. A benlakással kapcsolatos tanintézeteknél ezen szabályok közlése egész az órarendig s az étkezés, mosás, viz, fűtés, világítás stb. leírásáig terjedhet. Nem titok azonban, hogy ezen tan- és fegyelmi szabályok soha sem tartatnak meg úgy, mint előirattak s épen ezért azoknak régi s állami nyilvános felügyelet alatt álló, de benlakással nem biró intézetek értesítőjében a legkisebb detailokig menő részletezése egyáltalában nem szükséges. Sokkal fontosabb ennél azon rész, mely a tanintézetből kilépett növendékek jövő pályájáról szól. A budai állami tanitónőképezde értesitője részletesen közlötte minden egyes volt növendékének alkalmaztatási helyét s tanitónővé kineveztetése idejét. Ily szokás a többi intézeteknél, különösen szaktanodáknál, szintén könnyen kivihető lenne s a régibb intézeteknél legalább néhány hírnévre vergődött volt növendék felemlítése magának az intézetnek is díszére szolgálhatna. Az érettségi vizsgát letett ifjak választott pályája különösen jelenleg, a humanizmus és realismus élénk küzdelmével nagyon is tanulságos s az oly amphibium nevű (kir. kath.) tanintézetek szellemét s irányát elméleti fejtegetéseknél is jobban megmagyarázza. Az év közben kimaradt növendékek kimaradásának okát ily módon szintén igazolni lehetne. Nem szükséges említenünk, hogy mindezen felsorolt rovatokon kivül az értesítőnek más dolgokat is kell tartalmaznia. Minden tanoda életében fordulnak elő rendkívüli körülmények, melyek talán a legérdekesebbek. Az értesítőnek számot kell adni ezen tüneményekről, elmondani az ünnepélyek, mulatságok, halálozások stb. részleteit, feljegyezni a sajtó s néhány tekintélyesebb egyén lényeges nyilatkozatát még azon esetben is, ha az az intézetre kedvezőtlennek látszanék. Különösen ki kell emelni az intézet beléletében óhajtandó reformokat s e tekintetben a józan elöljáróság bizonynyal nem fog tiltakozni még az oly eljárás ellen sem, mint volt pl. a székelykeresztúri képezde értesítője, melyben az igazgató egyéni meggyőződése szerint egyenesen az igazgató tanács eltörlését indítványozta. Ily magánvélemények, különösen, ha a nemzetiségi, politikai, avagy csak tisztán geographiai érdekek magának a rajzolt intézetnek megsemmisítését, vagy más helyre áttételét követelik, igen tanulságosak lehetnek. Legtermészetesebben a jövő tanévre vonatkozó értesítések zárják be az értesítő szövegét Ezen értesítésekben a felvétel feltételei, határideje, tandíjak mennyisége s az ösztöndíjakért teendő lépések közlése kétségkívül a fő dolog; könnyen lehet azonban pár szóval ide függeszteni a szülők részére egy pár tájékoztató utasítást a közlekedésre, első megérkezésre s elszállásolásra vonatkozólag. A növendékek tisztességes ellátásának minimuma a helyi viszonyok szerint s egy megközelítőleg átlagos szám a növendék költségeire nézve a tanév alatt a szülőknek nagy szolgálatot tehetne. Ennyit röviden az értesítőkről. A tantervek, tananyag s még inkább a tanügyi organizmus s a közoktatási politika fokozatos átalakulása az értesítőkön is változásokat fog tenni, azonban a kijelölt rovatok legnagyobb része állandóan meg fog maradni s az értesítő szerkesztését egy kis tapintat mellett ezen rovatok után bárki könnyen elvégezheti. Az egyedüli baj mindenkor abban fog állani, hogy sok tanférfit nem tud eléggé röviden s mégis eléggé kimerítően írni. Nem a gyakorlat s irmodor hiánya ez, hanem az ítélet gyengeségéé, a mennyiben a lényegest a lényegtelentől elkülöníteni nem eléggé képes s ezen értelmi bajon szabályok s utasítások által segíteni absolut lehetetlen. GYÖRGY A. BACSÁNYI EMLÉKEZÉSEI a „kassai magyar társaságból. I. A magyar tudományos akadémia birtokába nemrég Lincből került Bacsányi-féle kéziratok igen sok becses adatot tartalmaznak különösen e régi írónk jellemére vonatkozólag. Ki elegendő idővel rendelkezik e nagy halmaz s főleg német és francia részleteiben igen nehéz olvasásuk) anyag feldolgozására. Bacsányinak, irodalmunk e sok tekintetben nevezetes alakjának, igen hű jellemét domboríthatná ki. Az erre vonatkozó adatokon kivül vannak e csomagokban egyebek is, melyek tulajdonképeni iro *) Ezek másokéi. A Bacsányi saját kéziratai nem ilyenek. Szépen alakítottak, szabályosan folyók s könnyen olvashatók, úgy hogy ki korukat nem ismeri, napjaink írásainak tartaná.