Figyelő, 1876. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)
1876-04-23 / 17. szám
FIGYELŐ, akadémiát, és a magyar közönséget. A nagy költő születési évére nézve azonban véleménykülönbség merült föl. Szana Tamás, Toldy Ferenc adataira támaszkodván azt vitatta, hogy Berzsenyi Dániel nem 1776-ban, hanem 1780-ban született. Nemcsak a megtartandó jubileum, hanem az irodalomtörténet érdekében is fontos, hogy e kérdés tisztába hozassák, s ezért örömmel fogadjuk a nagy költő két rokonának nyilatkozatát e tárgyban, melyek kétségtelenné teszik, hogy Berzsenyi Dániel csakugyan 1776-ban született. Íme a két nyilatkozat, egyik a Honból, a másik a Főv. Lapokból. Becses lapjában egy cikk azon kérdéssel foglalkozik, hogy Berzsenyi Dániel költő melyik évben született, 1776- ban-e vagy 1780. május 7-én? Nem tudom, illő e, ha felszólalok, de mindenesetre fájdalmas ihletődéssel teszem, ha oly nagy érdemű férfiak ellen nyilatkozom, mint Toldy Ferenc s mások, kik elhunyt Berzsenyi Dániel születési évét 1780-dik május 7-re teszik, de az igazság érdekében s azon kegyeletnél fogva, melyet elhunyt édes atyám iránt testvéreimmel együtt érzek s keblünkben híven őrzünk, kénytelen vagyok felszólalni mert biztos tudomásunk van arról, hogy Berzsenyi Dániel 1776. május 7. született Hetyén Vasmegyében. Igaz ugyan, hogy Kis-Somlyón, hol megkereszteltetett, a templom az ev. papiakkal s anyakönyvvel együtt a tűzvész áldozata lett, de még van irományaink közt Berzsenyi Lajos öreg atyánknak családját illető igen pontos sajátkezű latin feljegyzése, melyben még egyetlen fiának Dánielnek születése 1776-ik máj. 7-re van téve, mit ő maga is nemcsak magánkörében, de nyilván is mindig elismert és vallott, így midőn Döbrentei Gábor az első „Magyar Ismerettárt“ szerkesztette, életirásához a szükséges adatokat tőle nyerte, mit kiadás előtt vele közölvény születési évére kifogást nem tevén, mintegy hitelesített. Ugyanazon atyai feljegyzés szerint Berzsenyi Dániel 1799. máj. 22. lépett házasságra, mit a kissomlyói árvaházban nevelkedett Deák gyermekek eredetiben meglévő nászversei is bizonyitnak s ő akkor a 23. évében volt, nem a 19-ikben, mi alig hihető. Hogy ő magát Kazinczy Ferenczhez 1809-ben irt levelében 29 évesnek mondja, az vagy számítási, vagy téllhiba, mit ő észre nem vett, legalább felőle soha nem emlékezett. Végre, hogy ő az 1797-ben irt ódájáról emlékezvén, magát gyermeknek vallja, holott már akkor 21 éves volt, határozatlan kifejezés, mert ő minden nagynak s különösen hazája nagyjainak oly tisztelője, csaknem buzgó imádója volt, hogy magának érdemül tulajdonítja, hogy már fiatal korában nagyjainknak buzdító szemrehányást mert tenni és mint költő a tárgyakat többnyire költői színben s arányban látta s valóban nem kellett hozzá nagy költői fantázia azt állitni, hogy nagy tárgyakkal szemben 21 év még csak gyermekkor. Nikla, 1876. ápr. 15. Berzsenyi László.“ A másik nyilatkozatból átvesszük a következőket : Toldy Ferenc régibb „Kézi könyv“-e nyomán akadémiai „névkönyv“, Döbrentei és az „Ismerek Tára“ a költő születését 1776 május 7-dikére teszik. Ezzel ellenkezőleg maga Toldy Ferenc az általa 1864-ben kiadott „Berzsenyi Dániel munkái“ első kötetében már a születés idejét 1780 május 6-dikára teszi át, megjegyezve, hogy az 1776 május 7-dikére vonatkozó születési idő adatának forrását nem találja régibb jegyzései közt. Ez utóbbi változtatáson alapult a közelebb történt felszólalás is. Legdöntőbb bizonyíték azonban ily dologban az anyakönyv, mely — szerencsére — megvan. Egyházas-Hetye evang. hitközség, hol a költő született, a múlt században Nemes-Dömölk fiókegyháza volt, s ennek régi anyakönyveit — Tóth János lelkész-esperes ur szívességéből — alkalmam volt a kétség eloszlatása végett átkutatni. Az 1780-dik éviben, sem május, sem a többi hóban nem találtam Berzsenyi Dánielre, vonatkozó adatot, ellenben az 1776-dikiben ráakadtam a következő keresztlevélre : Év és nap: 1776 Die 7. Mai. Küronszülött: Dániel. Szülők: Helyéről: Perill. D. Ludovic Bersenyi. Perill. D. Rosina Tulajon. — Bizonyságok : Spect. Dn. Joannes Yittnyedi viduus. Perill. Dna Rosina Euesei relicta Joan. Káldi. Ego Gabriel Perlaki cum Conthorali Cath. Áts. A bizonyságok (keresztszülők) bejegyzésénél a „Rosina Enesei relicta“ szavak után valószínűleg kimaradt a „vidua“ szó. A bejegyzés szerint az akkori dömülki lelkész és superintendens is keresztatyja volt a költőnek. E keresztlevél közlése, úgy hiszem, eloszlat minden kétkedést, s a költő születésének százados évfordulóját minden habozás nélkül megtarthatjuk, (ha a kegyeletes felhívás viszhangra fog találni,) a jövő hótdikén. Megemlítem ezúttal, hogy a költő születési háza — mint értesülve vagyok, — ifj. Nagy Sándorné úrhölgy tulajdona, a kemenes-sömjéni ház pedig, hol legszebb éveit (1800—1808) töltötte a költő, a Radó Dénes ur birtokában s teljes épségben van. Akár hol rendeznék az ünnepet, mindenütt oly magyar hölgyeket és férfiakat találnának e kegyeleti ügy támogatására, kik ma is nemesen gondolnak Berzsenyi Dániel emlékére és szellemére. BERZSENYI DEZSŐ: A „FIGYELŐ“ TÁRCÁJA. Donna Anna --------- (ó-spanyol.) Donna Anna, Donna Anna Csábitó az ölelésed Édes ajkid forró csókja Mámoritó tüzes méreg, Kit kegyel ma még szeszélyed, Holnap gúnyod céltáblája, És mint megunt hitvány játék kerül szived lomtárába. Donna Anna, Donna Anna Arany hajad hálójában Mennyi szép lovag ficánkol — — Égve hő szerelmi lázban, És most ime dón Juant is Láncra verted szép szemeddel, Lábaidnál porban csúszva Ott hever a győzhetetlen. Donna Anna, Donna Anna! Összejött két brívós sátán, — 201