Föld és Ég, 1971 (6. évfolyam, 1-6. szám)
1971-01-01 / 1. szám
A jégkorszak ajándékai ők valamennyien. Jelenleg az Alpokban mindössze 3500 km* területet borít hó és jég. Az eljegesedés 600 ezer év alatt a Soproni-hegységtől a Genovai-öbölig 1100 km hosszúságban borította összefüggő jégpáncél az Alpokat. A 175 000 km* kiterjedésű vastag jégtakaróból hosszú jégfolyamok (gleccserek) ereszkedtek le egészen a hegység lába elé. Irtózatos tömegükkel itt az Alpok déli peremén, a hegység meredek elvégződéseinél végezték a legeredményesebb túlmélyítést. Munkájukat megkönnyítette, hogy a Déli Mészkőalpok lazább, puhább anyaga kevéssé tudott ellenállni a jég pusztításának. így történhetett, hogy a jégkorszak lezáródásával, mintegy 20 ezer évvel ezelőtt, amikor a jég visszahúzódott a nagyobb magasságokba, a jégvájta medreket kitöltő tavak fenékmélységét a mérőszalagok a Garda-tónál 346, a Comoitónál 414 és a Maggiore-tónál 372 méterben állapították meg. Utazásunkat kezdjük a Garda-tónál. Ha szép felvételeket akarunk készíteni, üljünk fel hajóra Rivában. Az 52 km hosszú hajóút a déli kikötőig, Desenzanoig felejthetetlen élvezetet jelent. Természetesen a tavat kísérő keleti (1931- ben nyitották meg) és a nyugati (1933-ban adták át a forgalomnak) autóút is nagy látványosságokat tartogat. A tó egymástól eltérő jellegű két szakaszra tagozódik. Az északi része keskeny és hosszúkás, mindössze 3—4 km széles. Mindkét partját a mészkő és dolomit hegyek meredek, néhol teljesen függőleges falai kísérik. Igazi fjordos táj, amely megfélemlít, elrettent. De a komor szirtek alatt a keskeny partszegélyen sudár ciprusok tűje és pálmák ernyője hajladozik. A hegyoldalak meredélyeihez fecskefészekként tapadnak az apró házak narancs- és citromteraszokkal, szőlő- és rózsalugasokkal. A legszebb kilátást a Monte Castello 779 m magas csúcsa nyújtja, ahová Tignale kikötőjéből emelkedik fel az ezer kanyaros szerpentinút. A legromantikusabb légkör szemben a túlsó parton a tóba nyúló sziklaháton magasodó Malcésine középkori tornyait és csipkés bástyáit lengi körül. A legnépesebb üdülőhely a tó északi csücskében Ríva. Árkádos öreg házai, modern üdülői és virágos kertjei számára a Sarca-folyó előnyomuló torkolata (deltája) töltögette fel a tó felnyúló öblözetét. Délen a Garda-tó kiszabadul a hegyek szorító öleléséből s a Lombard-síkság peremén 18 km széles körmedencét alakit ki. Az enyhén hullámos jégkori törmelékhalmok összefüggő gyümölcsös-, zöldséges- és virágoskertek. A part homokos fövenyén a campingezők nemzetközi sokadalma élvezi a vízi élel örömeit. A nagy múltú települések és a friss üdülőtelepek Salotól a tónak nevet adó Gardáig sűrűn követik egymást. Desenzano a Milánó—Velence vasútvonal állomása. Peschiera a tó vízét levezető Mincia partjára felépített fejlődő ipartelep. A turisták paradicsomának Sirmionet tartja a nemzetközi közvélemény. A tóba benyúló 3 km hosszú keskeny földnyelv végét szállta meg. Szépségét megénekelte már Catullus és Carducci. Az antik Róma gazdagjai a római termák mintájára hatalmas fürdőpalotát építettek (230 m hosszú, 105 m széles) a félsziget északi fokán. A középkor viharos századaiban a közeli Verona urainak, a Scaligerek hatalmát hirdette Sirmione soktornyú, vöröstéglás várkastélya. Hasztalan építették azonban tele a Garda-tó partvidékét rablóváraikkal. Adria királynője, a lombard síkságon is terjeszkedő Velence nem tűrte sokáig az Alpokon keresztül haladó kocsikaravánok megvámolását, sőt gyakori kirablását. Következésképpen a tó környékére 1405-től kezdődően 400 éven át a velencei szárnyas oroszlán nyújtotta ki mancsait. Szorgalmas iparosai kovácsolták a velencei hajók láncait és félelmes ágyúit, amelyeket még a török porta is szívesen vásárolt meg (Nándorfehérvárt 1456-ban is velencei ágyúkkal lőtte a török). Viszonzásul Velence az Adige völgyéből a hegyeken bravúros ügyességgel átvontatott gályáival nyújtott védelmet a külellenség ellen. A napóleoni háborúkat és az osztrákokkal megvívott szabadságharcokat munkaszerető népe mihamar kiheverte. A századfordulón fellendült európai idegenforgalom újabb gazdasági fellendülést eredményezett. Napjainkban különösen az angolok karolták fel Sirmionet, mivel Mary angol királyné és Bernard Shaw angol író divatossá tette az angol felső tízezrek előtt a sirmionei üdülést. Szembeszállók azzal a véleménnyel, hogy a három északolaszországi tó közül elég egyet felkeresni, a többi ugyanazokat a tájképi szépségeket nyújtja. Akkor miben rejlik a Comoi-tó varázsa? A Borromeói-kastély és park az Isola Bellán Cortina a Monte Cristallo libánál