Föld és Ég, 1972 (7. évfolyam, 1-6. szám)

1972-09-01 / 5. szám

nára. A mohácsi vész után már semmi szüksége nem volt a törököknek ilyen hadi fondorlatra. Az esemény valószínűleg Nándorfehérvár 1456- os ostromára vonatkozik, amikor a török hajóhad a Dunáról körülzárta a várat, majd Hunyadi saj­kásai, áttörve az ostromzárat, felszabadították azt, — így megint Rossellihez jutunk. Mátyás udvarában a nagyhírű apa Hunyadi János tettei nyilván különös gonddal voltak számontartva. Rossellinek most már két változatban ismert Közép-Európája még nem dönti el azt a kérdést, hogy vajon Mátyás idejében, esetleg Rosselli vezetésével, készült-e hazánkban valamilyen felmérés vagy bejárás alapján térkép, olyan rész­letességgel és pontossággal, amit a mi Lázár deákunk, térképe elkészítésénél, alapként hasz­nálhatott. A két Közép-Európa térkép magyar szakaszán csak kevés földrajzi adat van, a Tisza folyása egészen rossz. Rosselli szerepét akkor tudnánk pontosabban megítélni a magyar tér­képezés kezdeténél, ha sikerülne Magyarországot megtalálni. Némi nyomok a milánói Sforza-kas­­télyba (Castello Sforzesco) vezetnek, ahová már nem volt időm eljutni. Talán lesz még alkalma magyar kartográfusnak, hogy e kutatásokat — melyek folytatása nemzeti kötelességünk — to­vább vigye. Dr. Szegena Lajos Előre jelezhető-e a földrengés? A Földön évente előforduló átlag 100 nagy föld­rengés leírásában szinte mindig találkozunk a következő kifejezésekkel: „a talaj remegett”, „a szárazföld ingadozott”, „a föld mozgott az em­ber lába alatt”.Pedig a földkéreg igaz, hogy fo­lyamatosan, de normális időszakban is mozog. Ez a lassú mozgás a Hold és a Nap dagály-apály jelensége, a légnyomásváltozás, valamint a talaj­víz, a kőolaj, a földgáz és más természetes hely­­változtatás következménye. A modern idők ké­regmozgásának legfőbb oka azonban a Föld mé­lyén keresendő. A földfelszín gyakorlatilag mindenütt mozgásban van. Az évi egy milliméteres mozgási sebesség a Föld alacsonyan fekvő síkvidékeire jellemző, míg az aktív hegyképző erők birodalmában ez a se­besség eléri az évi több tucat millimétert. A földkéreg egyenetlensége miatt a mélyben le­játszódó folyamatok tanulmányozása nem korlá­tozódhat egyes vidékekre. A Szovjetunióban a nemzetközi geofizikai mun­katervek keretein belül komplex munka folyik. Ezen munka során a kezdeményezés olyan is­mert szovjet tudósoké, mint Mescserjakov aka­démikus és Bulanzsé, az akadémia levelező tagja. A kutatások Közép-Ázsia és Kazahsztán geoló­giaiig és geofizikaiig változatos, illetve intenzí­ven iparosított vidékeire koncentrálódnak. Nem­csak a földkéreg vízszintes és függőleges mozgá­sát tanulmányozzák, hanem a vidék geológiai fel­építését is. A kísérleti adatok szerint a feszültség koncent­rálódása és az ennek kapcsán fellépő deformáció ott ölt anomális méreteket, ahol földrengés van keletkezőben. Japánban nagy földrengések előtt a földfelszín néha 1—2 métert is emelkedett. Az 1948-as as­­habadi és az 1966-ban Taskentben bekövetkezett földrengés tapasztalata arra utal, hogy a rengé­sek meggyorsítják a felszín függőleges mozgását. A legérdekesebb eredményeket a Pamírban, az 1957 óta megfigyelés alatt tartott Garmszk kör­nyékén kapták. Mint kiderült, az ismétlődő né­hány kilométeres lejtők keletkezése egybeesik az erős földrengésekkel. Speciális, nagy pontosságú csillagászati-geodéziai mérések során megállapí­tották, hogy a földfelszín vízszintes irányú elmoz­dulása északi irányban évente 1,5 centiméteres sebességű, azaz háromszor gyorsabb a függőle­ges irányú felszínmozgásnál. A manapság megfigyelhető vízszintes és függő­leges irányú földmozgás és a földrengések való­színűsége között meg kell találni az összefüggést. Ezért állandó megfigyelés alatt tartják a Kárpá­tokat, a Kaukázust, a Bajkál-tó vidékét, Szaha­­lint és a Kamcsatka félszigetet is. A Kamcsatkán nemcsak a földrengések előrejelzése céljából ta­nulmányozzák a kéregmozgást, hanem sajátos vulkánkitörési „menetrend” összeállítása szem­pontjából is. A Don-medencében ezen felszín­­mozgás alapján könnyebben előrejelezhetők a bányákban esedékes gázkitörések is. Anatolij Pevnyev és Andrej Nyikonov APN Szovjet távcsövek Magyarországon Örömmel olvastuk Bronsten könyvéből a Szov­jetunió Népi Csillagvizsgáló hálózatának kiszéle­sítésére irányuló törekvéseket, Torma Tibor cikkéből. Elismeréssel emlékezik meg a mi moz­galmunkról, szeretnék, ha náluk is minél többen készítenének tükrös távcsöveket. Mi pedig sze­retnénk, ha az ő lencsés távcsöveik minél nagyobb számban kaphatók lennének. Megtudtuk, hogy a TANÉRT behozatott máris egy kisebb tételt a szovjet gyártmányú refraktorokból. Köszönettel fogadtuk a tőlük kapott képeket, amelyek egyben illusztrálják is Torma Tibor cikkét. Két szovjet gyártmányú refraktort ábrázolnak képeink. (Ké­pek a 154. oldalon). A Föld légzése A leningrádi geológusok összeállították a Szov­jetunió európai részén a földkéreg korunkban végbenemő mozgásának részletes térképét. Pon­tos mérésekkel megállapították, hogy a hegyek és a síkságok mozgása a tenger felszínmozgására emlékeztet. A Kárpátok egy év alatt két, a Krím négy, az ukrán felföld nyolc centiméterrel emelkedik. A legnagyobb mértékben Kaukázus előhegyei emel­kednek, évente tizenegy centiméterrel. Ugyanakkor a Szovjetunió északi területei, a Pe­­csora medencéje, az Ural, délkelet-Karélia állan­dóan süllyednek. APN 145

Next