Föld és Ég, 1977 (12. évfolyam, 1-6. szám)

1977-02-01 / 1. szám

Fiatal városunk Csorna I­árértől nyugatra 33 km távolságra, a Győri- f­jmedencének csaknem pontosan a köze­pén épült a már neolitikumban is lakott és az Árpád­korban (1226) oklevelekben említett település, Csor­na. Az újkori mezőváros 1871-ben nagyközséggé alakult. Bár a kapitalizmus korában a kereskedelem és közlekedés gyorsan fejlődött, városi rangra mégis csak a szocialista rendszerben, a komplex tervszerű fejlesztés következtében emelkedett. Hat évvel ez­előtt, 1971. április 25-én az Elnöki Tanács rendelete várossá nyilvánította. Csorna medenceközpontnak tekinthető, hisz a Győ­ri-medencének majdnem a közepén, a Rábaköz északi felének ugyancsak a közepén helyezkedik el. Medenceközpont-jellege legjobban a XIX. század végén és a XX. század elején épített vasúthálózat következtében domborodik ki, mert vasútállomásá­­ról öt irányba: Győr, Sopron, Hegyeshalom, Szom­bathely, Pápa felé lehet utazni. Ilyen szempontból a Kisalföldön csak Győrrel lehet összehasonlítani, amely azonban nemcsak lélekszámával (tizenkétsze­rese Csorna lakosságának), hanem iparának fejlett­ségével és az országban elfoglalt szerepkörével egé­szen más kategóriába tartozik. Csornát a Rábaköz központjának szokták nevezni, ami a legutóbbi közigazgatási rendezés (1970, a ka­puvári járás megszüntetése) óta teljes mértékben va­lósággá lett, mert a Rábaköz területe majdnem teljes egészében (kivétel Kapuvár és Kapuvár városkör­nyék négy községe) a csornai járáshoz tartozik. Győr-Sopron megye 55 községe tartozik a csornai járáshoz, ezzel a megyében a legtöbb községet és 6267 km­ 2 területet foglal magába. Csorna tehát a Rábaköz központja. Észak felé egé­szen közel esik a Hanság. Rábaköz a Győri-medence kistája (mikrorégió), amely a Kárpát-medence mio­céntől kezdődő lesüllyedésével és tengeri üledékkel, folyami hordalékkal való feltöltődéssel keletkezett. A pleisztocénban (jégkorszak) a Rába és a Répce hordaléka töltögette fel a süllyedő medencét. Jellem­ző, hogy a Rábától délre Várkeszőnél és Egyházas­­keszőnél a dunántúli vulkanizmus tufaszóródásai a felszínen vannak, de ettől 7 km-re északra Szil községben végzett mélyfúrásban a bazalttufát már 75 m mélységben találták meg. Ez az adat Rábaköz pleisztocén és holocén süllyedésére és feltöltődésére utal. A fiatal rétegek alatt vastag pannon kori üledé­keket találtak a mélyfúrások. Ilyen mélyfúrás tárta fel azt a termálvizet, amelyet a csornai Petőfi Terme­lőszövetkezet melegházainak fűtésére, továbbá az új termálfürdő medencéinek töltésére használtak fel. A városi tanács épülete 2

Next