Föld és Ég, 1989 (24. évfolyam, 1-12. szám)
1989-05-01 / 5. szám
rendszerbelin kívül van még egy lényeges különbség. A Burán képes teljesen automatikusan, tehát pilóták nélkül is földet érni, ez a lehetőség ugyan az amerikai rendszerben is megvan, de ott inkább az automatika a tartalék, míg a szovjeteknél az űrhajósok jelentik ugyanezt. A két űrrepülőgépes rendszer használatában is különbségek vannak. A Space Shuttle jelenleg az egyetlen amerikai űrhajó, tehát sok, évi 10-15 repülést terveznek vele. Ez fogja majd ellátni személyzettel és teherrel a nagy amerikai modulűrállomást, a Freedomot a kilencvenes évek közepén. A Szovjetunió megtartotta a jól bevált Szojuz-Progressz személy- és teherűrhajó-rendszert, emellett a Buránokra csak bonyolult, speciális feladatokat bíznak, évente 2-4-et. DR. HORVÁTH ANDRÁS Az Enyergija hordozórakéta és a Burán űrrepülőgép 1,50 léptékű makettjét a budapesti Planetáriumban június 11-éig nyitva tartó A szovjet űrkutatás című kiállításon lehet megtekinteni. A Burán makettje első alkalommal kerül a nyilvánosság elé! A szovjet űrrepülőgép űrkabinjának egységei: 1 - pilóta-, illetve parancsnoki fülke, 2 - lakófülke, 3 - zsilipkamra, kijárás a rakodótérbe (5), 4 - szolgálati-műszaki egység A szovjet űrrepülőgép pilótakabinjának földi gyakorló makettje Tisztelt Olvasóink! Áprilisi számunk kézhezvételekor bizonyára észrevették, hogy folyóiratunk ára megváltozott. Sajnos bennünket sem került el a lap előállításának és terjesztési költségének emelkedése. Emiatt a lapgazda is kénytelen volt az eladási árat növelni. Reméljük, hogy immáron negyedszázados előfizetői törzsgárdánk ennek ellenére megmarad, sőt újabb előfizetők és vásárlók fogják folyóiratunk megmaradását elősegíteni. Végül elnézést kérünk a késedelmes ávközlésért, de a szerkesztőség az új ár mértéke miatt az utolsó pillanatig szívós küzdelmet folytatott, így nem érthesíthettük - nyomdai átfutás miatt - az áprilisi számban Tisztelt Olvasóinkat. A szerkesztőség Egy csillag kísérője Két amerikai csillagász bizonyítékokat talált arra, hogy egy másik csillag körül egy barna törpe vagy egy bolygószerű objektum kering. Ez a csillag a Giclas 2938, egy 13 magnitúdós fehér törpe a Halak csillagképben, 46 fényév távolságra van tőlünk. A NASA hawaii-szigeti infravörös távcsövével vizsgálva kiderült, hogy a csillag energiájának feltűnően nagy részét infravörös hullámhosszakon sugározza 1 és 5 nm között. Minden eredmény arra utal, hogy egy, a fehér törpéhez nagyon közeli kicsi, meleg kísérő felelős a sugárzási többletért. A csillagfejlődési modellekből adódik, hogy e kísérő 40-80 Jupiter-tömegű és hőmérséklete mintegy 1200 K. Az ilyen tulajdonságokkal rendelkező objektumot barna törpének nevezzük. Tömege túl kicsi ahhoz, hogy a magfúzió begyulladásával csillaggá váljon, de sokkal nagyobb az ismert bolygóknál. A kutatók kizárták annak lehetőségét, hogy egy másik csillagot, vagy a háttérben egy távoli galaxist, egy valódi bolygót vagy a fehér törpét beburkoló porfelhőt látták volna. A Sky and Telescope nyomán DP 134