A Földgömb, 2010 (28. évfolyam, 1-8. szám)

2010-01-01 / 1. szám

A GLOBÁLIS PÉNZÜGYI VÁLSÁG UTÁN MOST ITT AZ IDEJE (szezonja) egy globális egészségügyi válság összegzésének is. Ám nem feledhetjük, hogy bár a sertésinfluenza az új típusú influenza névvel emberbaráti átkeresztelést kapott (nem úgy, mint bő 90 évvel ezelőtt a milliók haláláért felelős spanyolnátha, amit eredete alapján minimum észak-amerikai náthának kellett volna nevezni...), hagyományosan ilyenkor itthon a nagy testű há­ziállatok említése a téli végzetükhöz kapcsolódott. „Disznóölés. Igen nagy munka, melyhez nem lehet eléggé ko­rán hozzákezdeni. A szerződtetett hentesen kívül a háziasszonynak többedmagával elég dolgot ad” — írta 1932-ben a Királyi Magyar Természettudományi Társulat kiadásában megjelent Kincseskönyv (gyakorlati tanácsadó a mindennapi élet természettudományi és technikai kérdéseiben otthon és a ház körül). Ehhez legjobbak a fa­gyos napok, ám a szélsőséges ingadozásoktól sem mentes, itthoni időjárás nem mindig segíti a szakszerű munkát. A gyakran szürke, sokszor kiszá­míthatatlan tél idején a nyári meleg ígéretét hordozva, tág teret adunk a megbízhatóan forró területeknek: az Amazonas-mente, a kenyai főváros, Nairobi és a Líbiai-sivatag is igen tá­vol van az európai téltől. A forróság az egyébként hűvös andoki magasla­tokon viszont egészen máshogy jele­nik meg: véres, heves, rituális harcba indulnak a szomszédos falvak. A megnyugvást pedig mi más je­lenthetné, mint az ettől teljesen el­térő falusi környezet a Székelykő lá­bánál, ahol a látvány alapján úgy tűnik, másfél évszázad alatt alig tör­tént valami?... FOTÓ: NAGY BALÁZS Dr. Nagy Balázs, főszerkesztő

Next