A Földgömb, 2010 (28. évfolyam, 1-8. szám)
2010-01-01 / 1. szám
A GLOBÁLIS PÉNZÜGYI VÁLSÁG UTÁN MOST ITT AZ IDEJE (szezonja) egy globális egészségügyi válság összegzésének is. Ám nem feledhetjük, hogy bár a sertésinfluenza az új típusú influenza névvel emberbaráti átkeresztelést kapott (nem úgy, mint bő 90 évvel ezelőtt a milliók haláláért felelős spanyolnátha, amit eredete alapján minimum észak-amerikai náthának kellett volna nevezni...), hagyományosan ilyenkor itthon a nagy testű háziállatok említése a téli végzetükhöz kapcsolódott. „Disznóölés. Igen nagy munka, melyhez nem lehet eléggé korán hozzákezdeni. A szerződtetett hentesen kívül a háziasszonynak többedmagával elég dolgot ad” — írta 1932-ben a Királyi Magyar Természettudományi Társulat kiadásában megjelent Kincseskönyv (gyakorlati tanácsadó a mindennapi élet természettudományi és technikai kérdéseiben otthon és a ház körül). Ehhez legjobbak a fagyos napok, ám a szélsőséges ingadozásoktól sem mentes, itthoni időjárás nem mindig segíti a szakszerű munkát. A gyakran szürke, sokszor kiszámíthatatlan tél idején a nyári meleg ígéretét hordozva, tág teret adunk a megbízhatóan forró területeknek: az Amazonas-mente, a kenyai főváros, Nairobi és a Líbiai-sivatag is igen távol van az európai téltől. A forróság az egyébként hűvös andoki magaslatokon viszont egészen máshogy jelenik meg: véres, heves, rituális harcba indulnak a szomszédos falvak. A megnyugvást pedig mi más jelenthetné, mint az ettől teljesen eltérő falusi környezet a Székelykő lábánál, ahol a látvány alapján úgy tűnik, másfél évszázad alatt alig történt valami?... FOTÓ: NAGY BALÁZS Dr. Nagy Balázs, főszerkesztő