A Földgömb, 2010 (28. évfolyam, 1-8. szám)

2010-01-01 / 1. szám

H1N1-vírustörzs hirtelen felbukkanásával, vissza­térésével és elterjedésével sajátos járvány­helyzet állt elő az egykori Szovjetunió területén. Rengeteg meg­betegedés történt, ám csak azon fiatalok között, akik 1957 után, a korábban uralkodó H1N 1 eltűnését kö­vetően születtek. Különösen érdekes, hogy amikor megjelenik egy új influenzavírus, a régi nyomtalanul eltűnik. A vírus eltűnése nem feltétlenül jelenti az elpusz­tulását. Nagy valószínűséggel átalakul, kombiná­lódik más vírusgénekkel, végül teljesen új, műkö­dőképes vírustörzsként „él” tovább. Az emberben lapuló influenzavírus aztán az adott influenzaidény során aktivizálódik, de az új vírus viselkedése min­dig kiszámíthatatlan. Az emberek jó része — akár látványos betegség, akár látens fertőzés formájában - átesik az évad influenzáján, és ezért védett vele szemben. A következő évben viszont a lapuló vírus egy életképes mutánsa akár magas halálozással együtt járó világjárványokat is képes okozni. Rá­adásul egyes influenza-vírustörzsek képesek bizo­nyos ciklikussággal újból és újból megjelenni. Ez a ciklusidő nagyjából megegyezik az átlagos életkor­ral, vagyis ennyi idő alatt szűnik meg az adott ví­rustörzzsel szembeni védettség. A lappangó vírus átadódik az utódokba, a védettség azonban nem. 1997-től új járványhelyzet alakult ki. A koráb­ban csak állatorvosok között ismert madár- (avián) influenzavírusok Hongkongban hatalmas pusztí­tást végeztek a csirkeállományban, és a H5N1-ví­rustörzs súlyos emberi betegséget is okozott, még­pedig úgy, hogy a madarakról közvetlenül átterjedt az emberekre. Ez olyan jelenség volt, amely azelőtt sohasem fordult elő! A H5N1 azonban nem tudott emberről emberre átterjedni, mert nem volt ideje arra, hogy mutáció vagy rekombináció révén átad­hatóvá váljon. Globális pánik helyett reális globális veszély Világjárvány esetében az influenzavírus legalább kontinensnyi, nagyon nagy területek népességét fertőzi meg. A nagy járványok akkor alakulnak ki, ha egy emberi gazdasejtet egyszerre kétféle influ­enzavírus — például állati és szezonális emberi inf­luenzavírus — támadja meg, majd ezek mutálódnak. A járvány végső soron igen komoly globális köz­egészségügyi és gazdasági következményekkel jár­hat, s csak a kellő időben, nagy hatékonysággal vég­zett felkészülés ad reményt a tragikus következmények ISTOCKPHOTO COM/CHRISTINE KUBLANSKI 88 © A FÖLDGÖMB © 2010/1

Next