A Földgömb, 2010 (28. évfolyam, 1-8. szám)
2010-01-01 / 1. szám
H1N1-vírustörzs hirtelen felbukkanásával, visszatérésével és elterjedésével sajátos járványhelyzet állt elő az egykori Szovjetunió területén. Rengeteg megbetegedés történt, ám csak azon fiatalok között, akik 1957 után, a korábban uralkodó H1N 1 eltűnését követően születtek. Különösen érdekes, hogy amikor megjelenik egy új influenzavírus, a régi nyomtalanul eltűnik. A vírus eltűnése nem feltétlenül jelenti az elpusztulását. Nagy valószínűséggel átalakul, kombinálódik más vírusgénekkel, végül teljesen új, működőképes vírustörzsként „él” tovább. Az emberben lapuló influenzavírus aztán az adott influenzaidény során aktivizálódik, de az új vírus viselkedése mindig kiszámíthatatlan. Az emberek jó része — akár látványos betegség, akár látens fertőzés formájában - átesik az évad influenzáján, és ezért védett vele szemben. A következő évben viszont a lapuló vírus egy életképes mutánsa akár magas halálozással együtt járó világjárványokat is képes okozni. Ráadásul egyes influenza-vírustörzsek képesek bizonyos ciklikussággal újból és újból megjelenni. Ez a ciklusidő nagyjából megegyezik az átlagos életkorral, vagyis ennyi idő alatt szűnik meg az adott vírustörzzsel szembeni védettség. A lappangó vírus átadódik az utódokba, a védettség azonban nem. 1997-től új járványhelyzet alakult ki. A korábban csak állatorvosok között ismert madár- (avián) influenzavírusok Hongkongban hatalmas pusztítást végeztek a csirkeállományban, és a H5N1-vírustörzs súlyos emberi betegséget is okozott, mégpedig úgy, hogy a madarakról közvetlenül átterjedt az emberekre. Ez olyan jelenség volt, amely azelőtt sohasem fordult elő! A H5N1 azonban nem tudott emberről emberre átterjedni, mert nem volt ideje arra, hogy mutáció vagy rekombináció révén átadhatóvá váljon. Globális pánik helyett reális globális veszély Világjárvány esetében az influenzavírus legalább kontinensnyi, nagyon nagy területek népességét fertőzi meg. A nagy járványok akkor alakulnak ki, ha egy emberi gazdasejtet egyszerre kétféle influenzavírus — például állati és szezonális emberi influenzavírus — támadja meg, majd ezek mutálódnak. A járvány végső soron igen komoly globális közegészségügyi és gazdasági következményekkel járhat, s csak a kellő időben, nagy hatékonysággal végzett felkészülés ad reményt a tragikus következmények ISTOCKPHOTO COM/CHRISTINE KUBLANSKI 88 © A FÖLDGÖMB © 2010/1