A Földgömb, 2011 (29. évfolyam, 1-8. szám)

2011-01-01 / 1. szám

A Hóban, fagyban, napsütésben A V. TÉL NEM A KEMPINGEZÉS JELLEGZETES IDŐSZAKA. Túl azon, hogy hi­deg van, a mély hóban bonyodalmas, hótaposással-ásással járó tevékeny­ség a sátorverés. A tartózsinórok kifeszítése sem sima cövekelést jelent. Ha áll a sátor, akkor azzal szembesülünk, hogy a szél minden apró nyíláson besodorja a havat. Lélegzetünk zúzmaraként válik ki a belső sátorfelüle­ten, víz csak hóolvasztásból nyerhető. Ezt és a főzést is leginkább bent kell végeznünk, amit viszont kint, azért a meleg hálózsákból igen kényelmetlen kikúszni... Végül a reggeli, fagyos sátorbontás és pakolás teszi felejthe­tetlenné a különleges élményt. A táborozási körülmények ráadásul napról napra változnak, biztosak csak abban lehetünk, hogy hideg lesz. Ám a sátrazás kiváló éjszakázási módszer is lehet, ha kellően igazodunk az előrejelzett időjáráshoz. Január­­február fordulóján a Kárpátokban nagy valószínűséggel számíthatunk an­­ticiklonális időszakra. Derült ég, tiszta idő, kiváló látási viszonyok , és rendkívüli hideg. A hóviszonyok viszont szélsőségesen alakulhatnak. E két kép ugyanazon vonulatban, a Fogarasi-havasok gerincén készült, ám más-más évek tél közepi anticiklonja során. Lehet két méter hó alattunk, vagy közvetlenül fű is... Ilyenkor persze már unjuk a telet, de mi ez egy átlagos északorosz télhez képest! Ezért is szerepel e számunkban a behavazott Kola-félsziget. Többi összeállításunk azonban jobbára melegebb vi­dékre vezet: a trópusi Szumátrára, a mediterrán Észak-Ciprusra, a száraz Dzsungáriai-medencébe és a Szaharába. A fagyba dermedt iparvidékeken túl az orángutánok földjére, az izzó ellentétek szigetére, a dinoszauruszvadászok félsivatagi Pa­radicsomába és forró vonatszerelvények teherva­gonjaiba. KÉT TÉL A FOGARASBAN FOTÓK: NAGY BALÁZS Dr. Nagy Balázs, főszerkesztő

Next