Kémlő a gazdaság, ipar és kereskedésben, 1837. január-július (2. évfolyam, 1-51. szám)
1837-04-08 / 28. szám
218 tavaszi eperfa-levélhajtástól kezdve, 42 napot elannyira használja, hogy a’ pesti homok futta országút mellé alapított gyéren álló csekély és silány gonddal szenvedett eperfás erdő daczára, a’ múlt évi derek, fagyok által szenvedett fák termése mellett is 92 fontot, a’ városházánál több ahoz értők jelenlétében, bírálás végett benyújtott, ’s kintüntetett dicsérettel fogadtatott nyers selymet hozott elő. Fontját 12 p. forinton adta el. Ezen hona boldogságát óhajtó hazafi szándékozik, ha már vasutak, gőzhajók’s a’taciták által megindultak, a’ selyem előhozását is ezen után meginditni, hogy a’ fentebb érintett 10,000,000 pengőnek más országokba kiadása valahára megállitatnék. Ezen vállalat annyira fog biztosítva lenni, hogy azon részvényesekből, kik ezen intézetet segítni jótékonyságnak, ’s hazájokat boldogító kötelességüknek tartandják, senki károsodni, de tőkéjének kamatját húzni fogja– Közli Némethy Jósef. Mint szerkeztének nem lehet elmellőznem, hogy e’ jelen értekezésre elő ne adjam következendő észrevételeimet. Közönséges nyavalya, hogy minden nagyra szokta tenni azon számolási hasznokat, melyek által valamely iparágra serkenteni kíván másokat. Ez valóban a’ legnagyobb hiba, mert a’ tapasztalt földész az igy számokból csinált ’s képzelt nyereségen csak mosolyog, ’s megveti inkább a’ javalatot, mintsem további megfontolásra méltatná, ’s igy csak messzebb esünk a’ czéltól, melyhez csak a’ lehetőség vezet közelebb. — „ 15 hold földről 10,250 váltó forint jövedelem! — Hol vagyon azon 2000 darab spanyol juh, mely ennyi hasznot hajt be évenként elmúlhatlanúl. — Minden 10 millió pengő forintból, mely selyemért kiadatik, 9 milliót megtarthatunk, — ’s több ilyesek — valóban oly mondások, melyek a’ húr’ bizonyos elszakadásáig vagynak feltekerve. — A’ számolás’ helyes vagy helytelen voltát. olvasóinkra bízván, csak azt kívánom megjegyezni, hogy micsoda kútfőből van merítve az, hogy 10 millió pengő forintot ad ki évenként selyemért a’ haza; mert hogy 20 milliónál nem volna több a’ gyapjú jövedelmünk, azt Csap- Zovich úr állítja (?) a’ Társalkodóban, — ’s igy mivel a’ termesztő haza úgy szólván minden termékeit a’ juhokra fordítja, ’s ezenkívül gabonából, borból, ’s marhákból aránylag keveset vesz be; azon kérdés támad, hogy miután posztóért, vászonért ’s egyéb öltözetnek való gyárművekért ismét ki vagy is viszafizeti a’ gyapjú jövedelmet, és pedig egy részét nem csak külföldre de külföldön — ’s t’ e’ miből adja ki a’ 10 millió pengőt a’ selyemért? — Be kár! hogy statistikusaink’ a’ hon jövedelméről ’s kiadásáról írni nem akarnak — vagy tán nem tudnak. De mellőzvén a’ további feszegetését a’ nagyításoknak, a’ mondatik továbbá, hogy t. Melles János ügyész úr 92 font nyers selymet adott el 1836 évit és pedig fontját 12 f. pengő pénzen. — Ezt, megvallom, hogy elhiszem ugyan mind a’ mellett is, hogy 10—13 mázsa galéta roppant halmazat , de nem értem, mert a’ múlt 1836 évi sfy£ számú f. rendelés országszerte ki van hirdetve , mely szerént az 1-ső osztályú galéta, melyből 1081 megy egy font selyemre 49 kr..e. p. 2ik osztályú galéta, melyből 11 ti megy egy font selyemre 41 kr. e. p. olyan galéta melyből 12 ti megy egy font selyemre 36 kr. e. p. és a’ galéta melyből 13 ti megy egy font selyemre 37 kr. e. p 3ik osztályú galéta, melyből 14 ti megy egy font selyemre 34 kr. e. p. — ha 15 ti megy egy font selyemre 32 kr. e. p. ha pedig több kellene belőle 15 fontnál egy font selyemre, az olyan galeták fontja — — 27 kr. e. pénzen vétetik be az illetők által. Már most ezen kiszabott árr szerént, ha a’ legfinomabb galetákból való selyem volt. Melles János úré , és igy, egy font nyers selyemre 10 fontnál több belőle nem kivántatott, kellet a’ 92 fonthoz 9 mázsa és 20 font galéta — és 49 xrval conv. pénzben esik 8 f. 10 kr. fontjáért. — Ha pedig 15 font kellet egy fonthoz, úgy a’ galéták nyomtak 13 mázsát és 80 fontot, és fontja jött 8 forintba az árrszabály szerént, holott a’ feladás szerént 12 fr. con. pénzen adatott el fontja .