Kémlő a gazdaság, ipar és kereskedésben, 1837. január-július (2. évfolyam, 1-51. szám)

1837-04-08 / 28. szám

Hetenkint kétszer félévi árra 3 for. 30 kr. pengő pénztejen, a’ Gazdaság, Ipar és Kereskedésben. Pesten Szombat •Ártalomnak erköltsi világban oly következése van, mint Szerezhető Eggenberger és He­­ckenast könyvker. és a’ Szerkeztőnél h­ypomokb­annak mechanikában, ár Hitel. Április S ik 38. szám I§37 Sely­em­teny­észtet­és ügyében A’ Hasznos Mulatságok’ folyó évi 28. szá­mában a’ selyem­tenyésztés’ tárgyában ily érte­kezés van közölve: „A’ selyemfáknak milliókat ígérő hasznairól“ Hogy minden rend meggyőződjék a’ selyem­­gazdaság’ nagy hasznú voltáról — legyen pél­dául: — Két ezer selyemfával megkezdhetni a’ selyemgazdaságot. Ezen két ezer selyemfa há­rom ölnyire ültetőd­vén egymástól, egyre esik 9­0 öl, és így 2000 selyemfának kell 18000 G öl hely, mely részén 15 hold földet, 1200 □ ölet számlálván egy holdra. — A’ két ezer megnevelt selyemfákkal, 5 font és 4 lat selyem­bogár maggal, gazdaságot kezdvén az én mó­dom szerint, minden latból 50, sőt 60 font se­lyem galéta lészen — és 5 font és 4 lat selyem bogár magból minden évben 80 mázsa selyem galéta, melyek megérnek 10250 ftot váltóban Hogy 2000 selyemfából lehet annyi mázsa ga­­létát termeszteni, onnét határozhatni, hogy minden fat selyembogár magból származott se­­lyembogaraknak kitartására kívántatik 8 mázsa és 60 font selyemfa levél; már pedig 12 szá­mú tökéletesen megnőtt selyemfa 10 mázsánál több levelet terem és hoz. A Honvágyon azon 2000 darab spanyol juh , mely ennyi hasznot n­ajt­ be évenként elmulhatlanul? Adjuk hozzá, hogy ezen gazdaság negyvenkét napot kíván, s csupán gyermekek által és időtöltésből gya­­koroltathatik. E­­mellett azon fák terméséből pálinkát, eczetet, szörpöt készíthetni, és csu­pán sövényből készített, kevés hely kívántatik, melynek ’készítését a’ másuttal készült iromá­nyomból megláthatni Ha az említett galéták legombolíttatva adatnak­ el, akkor minő hasznot hajtanak azon két ezer számú selyemfák, ezt könnyű á­ttekinteni A’ fényűzésből kitetsző haszna a’ selyem­­gazdaságnak, e’ következendőből látható. A’ kik a’ királyok palotáiban laknak, selyembe, bíborba és bársonyba öltöznek, az írások sze­rint. ’8 valójában, mint az eledel a’ testet, úgy formálja az öltözet az ízlést. Nem csudálhatni azért, ha fejedelemtől fogva alá a’ földes úrig, a’ sz. kir. városok polgárai, a’ Ráczok és Zsi­dók , drága áron a’ szabókkal és gombkötőkkel selymet vásároltatnak. Sőt alig van Honnunkban tíz, his az ember, kik a’ selymet általjában sem­mire sem használnák. Akadályoztatni igyekezni ezt annyit teszen, mint az Ízlés’ kifejlődésnek ellentállani. Vétek az emberség ellen; segítni módunk vagyon; mert föld dolgában nem szűkölködünk. Climánk alkalmas a’ selyemtermesztésre, csak dologozó kezek kívántatnak, és minden 10,000,000 fo­rintból, mely selyemért idegen országokba ki­­pendül, kilenczet megtarthatunk. E’ mellett az Istentől nyert talentom nem hever híjában. A’ selyem gazdaság nincsen azon viszontag­ságoknak kitételve, melyeknek a’ gazdaság’ föbb ágai: szárazság, esős idő, hernyó és más kártékony férgek, hideg, meleg, nem akadá­lyoztathatja a’ selyem gazdaságot Ideje 42 nap, ’s az alatt az idő minden viszontagságait kön­nyen kiállja. Kalauzul szolgálhat erre Honnunkban, ezen vállalatban magát igen megkülönböztető hazánk­fia­­. Melles János ügyvéd úr, ’s több me­gyék’ táblabirája, ki már szinte 18 évtől fogva szakadatlanul a­ selyembogár tenyésztésre azen

Next