Rados Jenő - Zádor Anna: A klasszicizmus épitészete Magyarországon (1943)
Zádor anna - A magyarországi klasszicizmus építészetének története - A klasszicizmus pesti népszerűsítői
Miként családjának már említett másik két tagja, Zitterbarth egyházi építészettel is foglalkozott. Kevéssé ismert, de igen vonzó alkotása a péteri templom. A kissé homályos építéstörténet szerint a templom 1822—30 közt készült és minden bizonnyal a maga egészében Zitterbarth műve, bár a korai alapkőletétel és az épület kissé régies jellege nem zárja ki, hogy e munkánál még Zitterbarth Jánosnak is szerepe lehetett.64 A téglány alakú templom belsejét a kettős korintuszi falpilléreken nyugvó hevederek tagolják, anélkül, hogy a teremtemplom egységes térhatását megrontanák. E zárt tömbhöz alkalmazkodik az egyszerűségében is hatásos homlokzatképzés, amelyen a laposan tartott, alig kiemelkedő, sávozott falszegélyek közé illeszkedik a négy ión oszloppal és koronázópárkánnyal díszített bejárat. A párkány felett a félkörívű kórusablak hangsúlyozottan széles keretezése még fokozza a szép kapukiképzés hatását, míg a zavartalan kapcsolatot az oldalrészekkel az enyhe lejtésű háromszögű oromzat biztosítja. Az oromzat mögött magas óratorony emelkedik, amelyet körjárat és lanternaszerű, hengeralakú felsőrész is koronáz. A péteri templom a maga egyszerűségében, tagolásának jóleső arányaival kitűnően eltalálta a vidéki evangélikus templomépítésben megkívánt hangot, és legkedvesebb templomaink közé tartozik. A homlokzat síkszerűsége, a középső ablak hangsúlyos kerete és kiegyenlítő szerepe mind olyan vonások, amelyek a Nemzeti Színház épületén is fellelhetők és azt bizonyítják, hogy a két alkotásnak közös mestere volt 65 (48. kép). Zitterbarth Mátyás, a pesti vármegyeháza mestere, nemcsak a Zitterbarthcsalád legjelentősebb képviselője, hanem a magyarországi klasszicizmus építészetének kiemelkedő egyénisége.66 Finom ízlésű, jól képzett építész, aki mindig távol marad attól a merev ünnepélyességtől, amely a klasszicizmus kisebb mestereit jellemzi. Az antik építészet elemei Zitterbarthnál abban a módosult formában jelentkeznek, amelyet a XVI. és XVII. század építészet-elméletei honosítottak meg. Ebben az antikizálásban valami könnyedebb, derűsebb hang uralkodik, amely nagyon alkalmas arra, hogy az úgynevezett biedermeier kedélyesebb díszítésével egyesüljön. Művészetének e hajlékonyabb volta tette lehetővé, hogy késői műveiben már egy új szellem, a romantika jelentkezhessék. Zitterbarth jó gyakorlati érzéke következtében az úgynevezett vállalkozó építészek sorába tartozott, de művészetének értékes talajból táplálkozó gyökerei megóvták attól, hogy típussá merevedő, minden egyéniséget nélkülöző alkotásokat hozzon létre. Azt mondhatjuk, hogy még legegyszerűbb művei is, melyeknek bemutatása nem esett a most tárgyalt műalkotások sorában jó ízlésről és kiforrott arányérzékről tanúskodnak, és távol állnak Kasselik később tárgyalandó üresebb ismétléseitől. A Kasselik-család. A Kasselik-család egyes építésztagjai majd száz éven át egymással összeköttetésben álló építészcsoportot alkotnak. Mindnyájan jól képzett, tanult építészvagy ácsmesterek, akik fiaiknak nemcsak a mesterség szeretetét, hanem vállalkozó kedvet és tehetséget hagynak örökségbe. Elsősorban ennek a képességüknek