Szücsi József: Bajza József - A MTA Könyvkiadó Vállalata UF 29. (1914-1916. cyclus) (Budapest, 1914)
VIII. A történetíró és a publicista. A kezdő történetíró. - Bajza az Akadémiában. - Történetírói működése. - A publicista
A TÖRTÉNETÍRÓ ÉS A PUBLICISTA 419 politikai könyveinknek. Találkozunk benne az akkori ellenzék majd minden kiváló tagjának a nevével s az ellenzék legkülönfélébb törekvéseit a kor tudományos színvonalán álló szakczikkek képviselik. Az ellenzék általános hivatásával foglalkozik Fáy András bevezető czikke, Szemere Bertalan az esküdtszékek behozatalát, a honosítás korlátozását és a halálbüntetés eltörlését sürgeti, Szalay a vallások egyenjogúsítását, Irinyi a censura eltörlését. Lukács Móricz liberális egyesületi jogot követel, nemzetgazdasági és pénzügyi reformokat fejtegetnek Kossuth, Beniczky Lajos és Húnfalvy Pál. Horváth Mihály megírja az 1802-iki országgyűlés történetét, közlik Kisfaludy Sándornak az insurrectióra vonatkozó levelét, itt jelenik meg Bajza Nemzetiség és nyelve, a szépirodalmat meg Vörösmarty és Petőfi 3—3, Garay 2, Vachott Sándor, Erdélyi és Vajda Péter 1—1 verse képviselik. „Igen határozott hang uralkodik benne, de azt hiszem, semmi törvényellenes nem“ — írja róla Bajza (VI. 435). Hozzátehetjük, a határozottság nagyfokú türelmetlenséggel párosul a kormány és pártja, valamint Ausztria és a dinasztia iránt. Bármilyen értékesek és magas színtájon mozgók is czikkei, erősen pártszellem szól belőlük. A könyv szinte beharangozója a szabadságharcznak. Bajza akadémiai előadásán kívül egy kis előszót s egy hosszabb jegyzetet írt a könyvbe. Előszavában elmondja a könyv keletkezésének történetét és hevesen kikel a censura ellen, mely miatt nem jelenhetett meg Magyarországon. Pedig nincsen ok erre a kegyetlen censurára, az ellenzék nem olyan veszedelmes, mint Bécsben hiszik. „Mi baráti vagyunk az őszinte, bátor, szabad szónak, minő alkotmányos em- 27*