Czeke Marianne (szerk.): Brunszvik Teréz grófnő naplói és feljegyzései - Magyarország újabbkori történetének forrásai. Levelezések (Budapest, 1938)
Korompai gróf Brunszvik Teréz élete 1775 (születése) és 1814 közt
Bevezetés. XXXV Ii. Egyrészt az emberiség és a nemzetek tökéletesedése lehetőségében való, romantikus és felvilágosodási elemekből táplálkozó, rendületlen hitből , másrészt egy mélységes vallásos-idealista világnézetből. Utóbbinak alapján mind a keresztény perfekcionizmus elveitől áthatott Széchenyi István, mind az ugyancsak lelki tökéletesedésre, az „innere Vervollkommnung"-ra, az Istenhez, az igazságosság útján való közeledésre törekvő és a természettel mindenkor harmonikusan cselekedni óhajtó Brunszvik Teréz — az öntökéletesedésen, az önreformáción át akarták az összes társadalmi közösségeket és egyéneket ránevelni, — hogy mindenki eljuthasson ahhoz a lelki megelégedéshez, amelyet Széchenyi „Belső Csend" — Brunszvik Teréz „Ruhe", „Frieden der Seele", „Innerer Hímmel” címen magasztal, s amely az igazi boldogság és egyúttal az „erény", azaz a kötelességteljesítés és igazságosság jutalma. Ilyenformán az 1828. június 8-án Brunszvik Teréz által megnyitott első magyar kisdedóvó intézetnek 1928-ban országszerte megünnepelt centennáriuma méltán sorakozott a nemzeti felújulás fájdalmasan dicsőséges emlékünnepei közé, annál is inkább, mert hiszen az általa megindított mozgalom, amint fentebb jeleztük, a „gyermek századáéban lendült csak igaz életre és ennek arányában mélyült és terjedt működésének méltányolása is. Bár Brunszvik Teréz kezdeményezésével megelőzött Európában nem egy várost, nem egy államot, mégsem a kisdedóvók révén jutott internacionális hírnevéhez (mert hiszen a külföldi pedagógiai lexikonok közül, tudtommal, csak a francia Buisson-féle emlékszik meg róla néhány sorban), hanem azáltal, hogy ő benne sejtik Beethoven híres, a Halhatatlan kedves-hez szóló levelek címzettjét. 5 Ld. Magyarország történetének újabbkori forrásait című sorozatban Széchenyi István gróf: A Hitel... Szerk. és bev.-el ellátta Ifj. Dr. Iványi-Grünwald Béla. 128—129. 1.; 166—167. 1.; 175—182. 1. 6 „Nein wir sind zu keine Reformatoren geboren — wir müssen uns erst selbst reformeren...” mondja Széchenyi 1826. dec. 10-iki naplóbejegyzésében. Ld. fenti sorozatban: Gróf Széchenyi István naplói. Szerk. ... Dr. Viszota Gyula. III. köt. 108. 1. „Bei dir selbst musst du anfangen; du selbst musst erst in moralischer Hinsicht einen festen sicheren Schritt gehen. Mit dir selbst erst fertig sein, das übrige geht von selbst wenn man nie nachlässt" (lásd Naplószöveg 213. 1. — J. 1. jelzésű füzet 5. köt. 1. — 1810. szept.) követeli Brunszvik Teréz a legkülönbözőbb változatban jóval Széchenyi előtt. 7 F. Buisson: Nouveau Dictionnaire de Pédagogie, Paris, 1911. 1971. 20-soros közlemény a kolozsvári egyetem egykori pedagógiai tanára, Felméri Lajos dr. tollából. III*