Simonyi Zsigmond et al.: A magyar irodalom története 1900-ig - A műveltség könyvtára 11. (1913)

V. Rész. Pintér Jenő: Irodalmunk a megújhodás korában (1772-1825)

VII. FEJEZET. CSOKONAI VITÉZ MIHÁLY. A XVIII. század legeredetibb tehetségű magyar költője, Csokonai Vitéz Mihály, 1773 november 17-én született Debreczenben. Atyja jóhírű seborvos volt. A családfenntartó korai elhunyta után az árván maradt kis gyermek nevelése az özvegy vállaira nehezedett, s az értelmes kál­vinista asszony, amennyire tehette, iparkodott gondos nevelést adni fiának. Csokonai pályája eleinte jól indult. A debreceni református kollégium könyv­tárában széleskörű nyelvi és irodalmi ismereteket szerzett s korán hozzálátott az írói munkálkodáshoz. De nyughatatlan természete hamar összeütközésbe hozta az iskola törvényeivel, úgy hogy huszonkétéves korában, még mielőtt pappá avathatták volna, távoznia kellett szülővárosából. Megkezdődött bolyongásainak időszaka. Először Sárospatakra ment, hogy az ottani református főiskolán jogot tanuljon. A törvénymagyarázatok nem nyerték meg tetszését. Pozsonyba vándorolt, ahol éppen nádorválasztó országgyűlést tartottak. Itt indította meg Diétái Magyar Múzsáját, verses heti­lapját, melyből tizenegy szára jelent meg. Az országgyűlés berekesztése után Komáromba vonult. Komáromban gyulladt forró szerelemre egy ottani polgár­család szép leánya, Vajda Juliána iránt, akinek emléke haláláig végigkísérte keserves életútain. Szerelmesét, a költeményeiben annyiszor megénekelt Lillát, máshoz adták feleségül, s a költő elbúsulva ment a csurgói református főgim­náziumba tanárnak. Egy évnél tovább Csurgón sem bírta ki. 1800 tavaszán szomorú szívvel, betegen tért haza édesanyjához. Egy kis szobában meghú­zódva, fáradhatatlanul dolgozott költeményein, előkészítette összes munkáinak kiadását, belefogott egy nagy nemzeti eposz megírásába. A sors rosszul bánt vele. Hiába folyamodott különböző állásokért, hiába kért írnokságot a pesti Széchenyi-könyvtárnál, élete végéig debrec­­eni viskójához maradt láncolva. A halál 1805 január 28-án váltotta meg tüdőbetegségének kínjaitól. Csokonai munkáinak javarésze csak halála után jelent meg nyomtatásban. Nem akadt olyan könyvárus, aki el merte volna vállalni kéziratai kiadását. De azért már életében jeles költői híre volt, csak éppen egyénisége megítélésében ágaztak el a vélemények. Sokan nem tudták megbocsátani ifjúkori botlásait.

Next