Szinnyei Ferenc: Novella- és regényirodalmunk a Bach-korszakban 1. kötet - A MTA Könyvkiadó Vállalata 8. (Budapest, 1938)
A romantika - IV. Jókai munkássága és népszerűsége - II. Jókai nagy népszerűsége
184 NEGYEDIK FEJEZET nek“ találja, s dicséri „gondos, megragadó leírását“, „mely szivet indít, velőket ráz.“2 A Budapesti Viszhangban Alpárt (Szilágyi Sándor) magasztalja, s termékenységét Dumaséhoz hasonlítja. Eddigi elbeszélőinket, Jósikát is fölülmúlja. Ő „iskolát alapított“.3 Ugyanez a lap figyelmezteti olvasóit, hogy siessen mindenki megvenni a Hangok a vihar után-t, mert kénytelen lesz a második kiadásra várakozni.4 A Pesti Napló szerint „még legpongyolábban írt műveiből is kisugárzik a teremtő géniusz, a kifogyhatatlan leleményesség ... sajátos modorú elbeszélésének komoly része olykor megható, magával ragadó, azonban az egészséges, földerítő humor talán mégis erősebb oldala“. Az Erdély aranykorával végképpen meghódította a közönséget. „Egy kimeríthetetlen dús phantasáának“ terméke, — írja a Pesti Napló — képei a legélénkebb színekkel festvék. Melegség és fény ömlik el azokon ... erőteljes vonásúak és megragadok. Érdeküket emeli főkép azon átlátszó tisztaság és könnyűség, mellyel azok mintegy odalehellyek.“ „Phantasáája maga a kifogyhatatlan bőségszarva“, mondja róla másik bírálója. Termékenységét folytonosan emlegetik és bámulják. Mint föntebb láttuk, Szilágyi Sándor elnevezte „magyar Dumasnak“, s ez a cím sokáig rajtamaradt. „A magyar Dumas — írja a Hölgyfutár — ismét új regényt fejezett be... Valóban Jókai egy idő óta kü 2 MH. 1851. 386—8. febr. 18—20. a 1852. n. 18. okt. 31. 4 1852. II. 15. okt. 10. 5 1852. II. 804. nov. 12. e PN. 1852. I. 598. marc. 6. 1 MH. 1852. 653—55. jan. 1—3. (Kőváry László).